Miért van szükségünk érintésre?
A társadalom érintésmegvonásban szenved. Az érintkezés elkerülése – az egyik legfontosabb szabály jelenleg, hogy megfékezzük a koronavírus terjedését. Azonban az emberek közötti testi közelség hiánya stresszt okoz. Legyen szó babáról, kisgyerekről, serdülőről vagy felnőttről – sok helyzetben, mint például feszültség, gyász vagy öröm esetén is testi közelségre vágyunk.
Az érintés központi szerepet játszik az életünkben és az egészségünkben, „Az egészségünkre gyakorolt hatását azonban gyakran alábecsüljük.”
A rendszeres ölelés, simogatás vagy kézfogás jó hatással van az egészségünkre.
„Ha szervezetünket nem érintik más emlősök, az rossz hatással van ránk.”
Az érintés stresszcsökkentő
Az érintést általánosságban stressz-szint csökkentőként érzékeljük. Pozitívként éljük meg, és ezáltal segít a stressz kezelésében.
Az érintéshez való viszony több tényezőtől függ: például hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban és milyen a környezet, ahol az érintés történik.
Az érintés során boldogsághormonok szabadulnak fel
Az ideális esetben pozitívnak megélt testi kontaktus olyan boldogsághormonokat szabadít fel, mint a dopamin és az oxitocin, amelyek a jó közérzetet növelik.
Azoknál az embereknél, akiket rendszeresen érintenek meg, a szívverés nyugodtabb, a stresszhormonok (kortizol) szintje alacsonyabb, a vérnyomásuk pedig alacsonyabb.
„Már egy rövid ölelés is elegendő lehet, hogy biztonságban érezzük magunkat. A biológiailag szükséges érintés az emberi szükségleteink részét képezi.”
Az érintés pótlására is vannak lehetőségek
A higiéniás szabályokat betartva is lehet testkontaktust teremteni. Grunwald példaként hozza fel a háziállatokkal való érintkezést is:
„A kutyákkal és macskákkal való kontaktus, illetve a saját bőrünk érintése is segíthet, ha hiányoznak a másoktól jövő érintések.”
Ezért is ajánlja, hogy például simogatás, ölelés vagy akár masszázs révén próbáljuk meg pótolni a hiányzó fizikai kapcsolatokat – még a korona idején is, amennyire lehetséges.
A távolságtartás pszichésen megbetegíthet
Aki teljesen elzárkózik másoktól, az – a szakértők szerint – pszichésen és fizikailag is megbetegedhet.
Ez különösen igaz a gyerekekre, de a felnőttekre is. Grunwald szerint például az újszülötteket már születésük után is sokszor túlzottan elzárják másoktól – és később, felnőttként ez az elszigeteltség nyomot hagyhat.
„Az emberiség egy szociális faj. A simogatás és ölelés egyszerűen hozzátartozik az életünkhöz.”
A kézfogás és az ölelés hiánya
Az emberek nagy része hiányolja a kézfogást és az ölelést. Az ölelés különösen erősen kapcsolódik az emberi kapcsolatokhoz – a biztonság, a szeretet és az elfogadás kifejezője.
„Főleg idősebb emberek, akik egyedül élnek, gyakran teljesen érintés nélkül maradnak – ez a fizikai és pszichés egészséget is károsítja.”
Összegzésként
Az érintés csökkenti a stresszt és a vérnyomást.
Az érintés hiánya pszichés és fizikai betegségeket okozhat.
A testi kontaktus pótolható öleléssel, háziállatokkal, saját test érintésével.
Még a pandémia idején is fontos megtalálni a módját az egészséges közelségnek – biztonságosan.
