Leírás

A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás. Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését.

A vasútállomástól délre, a kikötőben, a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Káli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették. A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A parton áll Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra.  

A móló 1897-ban épült, amelyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, majd hullámtörő létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki, amely a Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter.

A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek harangjátéka szórakoztatja az ott megpihenőket.

A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria falán látható az épület egykori tulajdonosának, Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, manapság egész nyáron át változatos kiállítások várják az érdeklődőket benne.

A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz. A parkban az Ülő nő szobra, a járda mellett az 1956-os forradalom emléktáblája látható. Ugyanitt áll az egykori Vasúti Szálloda, amely 1897-ben épült. Több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye, falán emléktábla.

Az épülettől kelet felé haladva a Dísztérre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó vize kedvelt hűsítő a nyári melegben.

A Dísztérrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete, az 1980-as évek végén Makovecz Imre tervei alapján átépítették s elnyerte mai formáját. Itt, a Hunyadi János utcán haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz.

Ha a Vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló Fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A palánkvár déli végében állnak a Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben ültetett tölgyfák.

A palánkvártól nyugatra a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a közel 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építtette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására.

Ha a vasútállomástól a József utcán indulunk az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása. Itt láthatóak Fonyód testvérvárosainak (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolski, Érsekújvár) címerei és zászlai, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla.

Az útról jobbra letérve az ún. Birka lépcsőre a Panoráma sétányon végighaladva egészen a bélatelepi villasorig juthatunk.

A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókat. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa.

Az út baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll. Előtte a II. világháborúban elhunyt polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel a Kilátóba, ahonnan lenyűgöző kép tárul elénk Keszthelytől Keneséig - a Balaton-parton egyedül erről a helyről - láthatjuk az egész Balatont. A Sipos hegy sétányain, az Erdei tornapályán elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat.

A protestáns templomtól nem messze a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot (falán emléktábla), mellette a fából faragott Jézus szobrot.

A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész, Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben felépült Magyar Bálint Általános Iskola és parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa.

A Kossuth-erdőből a Bartók Béla utcán sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve nyolc képet festett Fonyódról és a Balatonról.

Utunkat folytatva jobboldalon láthatjuk az 1900-ban emelt Mária szobrot, a mai Szabó Ferenc Zeneiskolával szemben, amely egykor a Vaszary család tulajdonában volt; ők állíttatták nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet.

Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley, a pezsgő-gyáros.

A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület, Fonyód szerelmesére emlékezve. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és lehetővé tette, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort.

A Szaplonczay sétány következő látványossága, Pál Mihály Balatoni szél szobra. A szemközti csodálatos, nem mindennapi panorámában igazít el a tábla, amely a túloldali hegyeket ábrázolja.

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc majd' 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.

Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve töltötték szabadidejüket a Magyar Tenger partján az ősfürdőzők és felfedezték a Balatont az 1860-as évektől kezdődően.

A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a háza. Fonyód nagy öregje matuzsálemi kort élt meg, 100 éve alatt régészkedett, foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi nagyságát.

Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját aki szintén évtizedeken át nyaralt, s dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte.

A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.

A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra.