Zichyújfalu
Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Gárdonyi kistérség.
Lakosok száma: 989.
Lakások száma: 272.
Terület: 1082 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8112.
Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.
Fekvése
A Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Vonattal Székesfehérvár, Seregélyes és Pusztaszabolcs felől, helyközi autóbuszjárattal Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.
Története
Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa (villam Nouam) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik Újfaluként nemesi előnévben.A török megszállás alatt a Zichy család kezébe került. Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására.
1740-től jelenik meg az "Ujfalu" elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben Zichy Ferenc lett a birtokosa. A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.
A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítása semmilyen változást nem hozott a település életében. Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura is itt élt.
Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy János kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Székesfehérvárat Szabolcspusztával összekötő vasútvonal építésébe, s postahivatal felállítására tett kísérletet.
Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Ám az 1870-es években Zichy János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így abbamaradt a tanítás. A később újraindult oktatás 1958-ig itt zajlott, amikoris az új iskola építése történt. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.
A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre, majd a húszas évek közepétől Zichyújfalu bérlő kezelésébe került 1945-ig.
A II. világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, nagyfokú építkezés indult meg. A lakosság növekedése miatt az igazgatási feladatokat már nem lehetett Seregélyesről ellátni. Ezen nem segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1957 és 1959 között megépítették a postát és az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.
1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság kb. 80%-a az Agárdi Győzelem Állami Gazdaságban dolgozott és sokan ingáztak a 27 km-re fekvő Székesfehérvár üzemeibe (Vadásztölténygyár, később Videoton; Ikarus).
A csatlakozást követően megindult a fejlődés. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott Gárdony felé. Az 1970-es években elkészült a községet Hyppolitpusztán át Szabadegyházával összekötő út is. Megnyílt a lehetőség Dunaújváros közvetlen eléréséhez a 62-es út-on keresztül.
Az 1960-as években az agárdpusztai székhelyű Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- (100-as vagy ún. csíraistálló), sertéstenyésztés (pálmajori, az annaligeti és barákapusztai sertéshizlalda) és baromfitenyésztés (csiribpusztai csirkekeltető). Európa-hírű fácánrezervátumában 1950-es, 60-as években a kormány tagjai is vadásztak. Dobi István, az Elnöki Tanács elnökének látogatásai emlékezetesek maradtak.Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól hazánk mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, 1967-75 között országgyűlési képviselő. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott.1970-ben az ÁG traktorosai közül hárman is (Fartel Mihály, Nagy József, Németh Tibor) Állami-díjat vehettek át. A rendszerváltás után Agárdi Mezőgazdasági Kombinát nevet vette fel az ÁG.
Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely a rendszerváltás után mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a Polgármesteri Hivatalt is. Így a lakosság úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.
A KSH adatai szerint 1984. január 1-jén a lakosság 957 fő, a terület 77 hektár, a jelenleg a településhez tartozó Csiribpusztán 176-an éltek. 1990-ben 929, 2001-ben 971 fő lakott a faluban.
Kultúra
Az 1950-es, 60-as években rendszeressé váltak a hagyományos szüreti felvonulások. Szent Teréz tiszteletére a templomtéren minden évben megrendezik október 15-én a búcsút. Önálló községként a település a helyi általános iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki. Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken. Utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve.
Sport
A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett. A szép jövő előtt álló, tragikus sorsú, Estván becenevű Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. (Határőrtársa véletlenül agyonlőtte.)Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Sajnos azóta megszűntek.A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgó csapat hosszú kihagyás után néhány éve újjáalakult. A megyei III. osztályban indulhattak. Jelenleg az első helyen állnak. Minden remény megvan a továbbjutásra.
Vallás
A vallási élet közösségi gyakorlása a templom megépítéséig az régi általános iskola épületében történt. A templomépítés kérdése már korábban felvetődött, de csak az 1970-es évek közepén valósult meg lakossági segítséggel. Felmerült a közeli Szabadegyháza (volt Szolgaegyháza) felsőpusztai kápolnájának lebontása és áttelepítése. Bontás közben a kápolna építési anyaga annyira elporladt, hogy a terv kivitelezhetetlenné vált. Ezután került sor az új, modern templom megépítésére.
Közlekedés
Jelenleg – mint mindig – újra napirenden van a közlekedés kérdése, de ma már inkább Budapest elővárosi szele érinti a település közlekedésszervezésének (és sokszor a településre újonnan érkező lakosok származásának) kérdését is. Ehhez hozzájárul a szomszédos településen épülő vasúti járműjavító üzem, és az elővárosi vonatközlekedés útvonalának megnyújtása a Budapest-Pusztaszabolcs-Zichyújfalu-Seregélyes-Szabadbattyán-Székesfehérvár-Agárd-Gárdony-Budapest szakaszra.
Gazdaság
A településen az Agrokomplex Central Soya Rt. működik. A községben három élelmiszerbolt és négy vendéglátó egység működik. A lakosság nagy része a településen kívül (Gárdonyban vagy Székesfehérvárott) dolgozik.
Érdekességek
- 1952-ben – stílszerűen – 52 lakást építettek egyszerre kalákában.
- 1938-ban a faluban forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Pesti éjszakák) egyes jeleneteit. A forgatás idejére a vasútállomás homlokzatára a Tállya felirat került.
- Több Zichy gróf hamvai nyugszanak a falu temetőjében. Valamennyien szorosan kötődtek Ferenc József udvartartásához.
- A temetőben a megújult ravatalozó mellé hamvasztásra alkalmas kolombáriumokat helyeztek el.
- A grófi kastélyban korábban üzemi konyha, mozi, kultúrház – helyi színjátszó körrel – működött. A nemrégiben privatizált épületben jelenleg csak az orvosi rendelő található.
