Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Zebegény

telefon körzetszám:
27
lakosság:
1229 fő
terület:
964 km2


Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Szobi kistérség.
Lakosok száma: 1229.
Lakások száma: 453.
Terület: 964 hektár.
Telefon körzetszám: 27.
Irányítószám: 2627.

Zebegény község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

Fekvése

A település a Duna balpartján, Pest megye északi részén, a Dunakanyarban található. A Budapest - Szob közötti villamosított vasúti fővonalon, illetve a 12-es főközlekedési úton közelíthető meg. Nyáron a Dunán, hajóval érhető el. A déli Börzsöny hegység nyugati oldalánál a Malomvölgy patak parján fekszik. A váci agglomerációhoz tartozik.

Természeti környezete

Határában folyik a Medres patak, amely szintén a Duna vízgyüjtő területéhez tartozik. Északkeletre a vulkanikus andezit és a riolit összetételű Börzsöny fekszik. A patakok környékén löszös, agyagos és homokos talajok találhatók amelyekre lajta mészkő telepedett. Kutatófúrással barnaszenet találtak. Mészkövet jelenleg is bányásznak. Az éves csapadékmennyiség 630 mm. A természetes növénytakaróját, bükk, tölgy, és köris alkotja. Agrárkultúráját málna, szőlő és némi szántóföld alkotja. Az erdeiben honos a szarvas, őz vaddisznó

Története

Zebegény nevére a kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn először. Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik. Monestorológiai adatok arra utalnak, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állott.

Az Árpádok korában a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés kolostor, aminek a neve Szöbegény volt. Minden valószínűség szerint az esztergomi püspökség által odaadományozott területre innen - a Szöbegény nevű kolostorból - települtek a bencések.

Egy 1295. szeptember 26-án kelt peres irat a bencés kolostort "Monasterium de Zebeguennak" zebegényi monostornak nevezi. A XIV. századból találhatók még följegyzések arról,hogy Papy Miklós fia Lőrincz volt az apátság kegyura. E család a "magvaszakadtával" Zsigmond király 1396-ban a kegyúri jogot a Trentul testvérekre ruházta. 1483-ban a bencés monostor már elhagyott volt, amit ebben az állapotában Zsigmond pécsi püspök kérte el a pápától.

Zebegény mint község a török uralom utáni időszakban alakult ki. A középkorban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult.

Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. Az 1700-as évek első felében a lakosság pótlására németeket, magyarokat és szlávokat telepítettek le. A németek 1735. táján Mainz vidékéről jöttek. A vegyes lakosságra utalnak a ma is meg lévő nevek: Forgách, Virágh, Kovács (magyar) Hirling, Himmer, Krebsz stb. (német) Adamek, Pohiba, Cservenák (szláv). A korabeli írások a 19. század elején Zebegényt német-magyar-szlovák településként említik.Lakói szlovákok voltak, majd 1735 körül németeket telepítettek be, akik a Sebegin nevet adták a településnek.

A község első templomát - amely a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentéjből és eléje épített helyiségből állt - 1813-ban építették és 100 évvel később az új templom megépítésekor elbontották.

1828-ban a község lakóinak száma 554 fő, lakóházainak száma 92 db volt. Ekkor a foglalkozási ágak: földművelés, vendégfogadás, erdőgazdálkodás volt. Fő gazdaságai "szőlős hegyében, sok gyümölcsösében, tölgyerdőiben és vízimalmaiban" volt. A patakon működő vízimalmait a váci és esztergomi parasztok is igénybe vették.

1846-ban kezdik építeni a Budapest-Pozsony vasútvonalat, amelynek Vác-Párkánynána közötti szakaszát 1851-ben adják át a forgalomnak.A Budapest – Vác vasútvonal Pozsonyig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött.

Ez Zebegényt is érinti. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Zebegény vasútállomást kapott. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A vasútállomás akkor 4 vágányos volt teherrakodásra is alkalmas.

A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. 1853-ban Fischer Borbála jóvoltából a Kálvária dombon megépült a barokk oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, klasszicista "kálvária kápolna". Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a XIX. Század elején épült a kálvária É-nyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (uti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal. Valószínűleg ekkor még meg voltak a kálvária domb tetején a rézkorból származó "földvár" maradványai. A Börzsönyi várak leírásaiban ezt a valamikori földvárat ma is jegyzik.

Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az1830-as években minden bizonnyal volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett, majd később a jelenlegi Bartóky utca 1. sz. ház helyén. Feljegyzés tanúskodik arról, hogy Dr. Robitsek Ferenc nagymarosi plébános kezdeményezésével 1895-ben felépült egy "pompás" iskola és tanítói lakás az akkori Ferenc József téren. Ez az iskola ma is áll és működik. Az iskolához a telket dr. Koperniczky Ferenc nagylövedi plébános ajándékozta a községnek.1890-ben megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már 2 pár vágányon közlekedhetnek a vonatok.

Zebegény egyik érdekes építészeti emléke a "Ferencz József Gyermektelep", amely az 1896-os Millenniumi kiállításon "dohányjövedéki" pavilon volt. Az ezredéves kiállítás fából épült pavilonjait lebontásuk után értékesítették, s többek között a "svájci renaissance" stílusban épült dohányipart, bemutató épületet a főváros vásárolta meg. Sajátos döntés; éppen e dohánypavilont választották arra, hogy Zebegényben felállítsák a főváros "miazmatikus levegője miatt beteges és testi fejlődésben elmaradt gyerekek" szünidei nyaralótelepéül. A döntés tartalmazta azt is, hogy háború esetén hadikórházként funkcionáljon. Hogy ez a szép tájba illő épület Zebegénybe kerüljön, jelentős szerepe volt Bartóky József akkori Földművelésügyi Államtitkárnak is, akiről később utcát neveztek el.

1896-ban honfoglalásunk ezredik évfordulóján emlékművet állítottak a vasútállomás alatti kis téren. Itt alakították ki a Millennium emlékparkot.

1899-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt, s ez a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel korábban az árkot - szekérátjáró miatt - bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz házakat elsodorva rázúdult a községre.

1906-1910. között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a zebegényi plébánia templom, Kos Károly erdélyi politisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára. Freskóit kőrösfői Krisch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével.

Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. 1924-ben Szőnyi István festőművész - aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját - feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később zebegénybe költöztek.

Ha 1251-től Zebegény történetében mérföldköveket állítanánk, akkor az egyik jelentős mérföldkövet 1910-26-ra kell állítani. Zebegény arculatának kialakulása és jövőképének meglapozása ide tehető.

Az új templom építése kapcsán megjelent Kos Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan romantikus, pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető.

Sorra épülnek a polgári stílusú házak a szép környezetbe illő villák. A teljesség igénye nélkül ezek felsorolva:

Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és Hősök Emléke. A község fürdőhely jellegét hirdető és jótékonyságáról híres gróf Károlyi Lászlóné a község állandó lakója volt.

1931-ben alakult a VEZ, elnöke gróf Károlyi Lászlóné, akit az Egyesületben Napraforgónak neveznek. AVEZ tagjait virágokról, fákról és cserjékről nevezik el. Kb. 300 gyermek és 50 felnőtt tagja, van. Belső életében teljes egyetértés van, nincs cím, rang és korkülönbség. Munkatársai önként vállalkoznak a nemes munkára, hogy Zebegény község gyermekeit játék, sport és szórakoztató munka közben neveljék vallásos, hazaszerető emberekké. Zebegény már ekkor kiemelkedik a magyar községek egyhangúságából.

Ugyancsak az 1930-as évek első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt, építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos és őslakosnak vallja magát. Az Emlékmű megépítésére Országos közadakozást kezdeményezett a zebegényi Dalkör. A szervező Bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászló, hanem a hősi halottaknak az első világháborúban elhunyt, Zebegényből származó katonáknak is állítsanak emléket. Így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetején 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna. A kettős keresztek sajnos nem készültek el.

Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetején 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna. A kettős keresztek sajnos nem készültek el.

1944-ben községünket is elérte a II. világháború közvetlen hatása. December 8-án három monitor horgonyzott le a Duna Zebegényi szakaszán. 11. napon át szüntelenül tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra. 19-én délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók: Délután 4- és 5 óra között a Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be a községbe. A harcokban 7 szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az iskola előtt majd véglegesen a temetőbe helyezték örök nyugalomba. Két magyar katona is áldozatul esett, Ők is a temetőben nyugszanak. 1945. január 4-e szomorú dátum a község történelmében. Ez volt a megtorlás kezdete.

Mint német ajkú településről 112 férfit és nőt írtak össze és hurcoltak el kényszermunkára Ukrajnába. Harmincan soha nem tértek vissza, ismeretlen helyen nyugszanak. Akik a keserves megpróbáltatásokat túlélték, betegen, legyengülve két és fél év után tértek haza. Az utolsó hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A település lakói 60 év után is szomorúan emlékeznek eme gyászos eseményre. A megpróbáltatások két és fél évéről Krebsz György naplójegyzetei alapján Willem Vera szerkesztésében egy könyv is megjelent. A temetőben elhelyezett emléktábla tanúskodik a II. világháború áldozatairól. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ezzel lezárult a község életében egy olyan 200 éves korszak, ami a település tökéletes kialakítása jegyében telt el, és kezdődik egy új korszak, amely a múltat meg akarja semmisíteni és egy természetellenes utat, akar kijelölni.

Jelene

A rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Alapintézményekkel (általános iskola, óvóda, könyvtár, háziorvos) rendelkezik. Kulturális élete a hasonló nagyságú települések közül kimagaslik. Itt található: a Szőnyi István múzeum, Farkas Vince hajóskapitány Hajózási múzeuma. 1968 óta nyaranta rendeznek képzőművészeti szabadiskolát.

A munkavállalók nagyrésze ingázik Budapestre, Vácra, Szobra. A Mészkő Bányászati Feldolgozó kft-ben tőbb helybli kap munkalehetőséget. A község turizmusa fejlődöben van. (17 kiskereskedelmi bolt, 11 vendéglátóhely, panzió tanúsítja ezt.)

Látnivalók

  • Római katolikus templom
  • Kálvária-kápolna és a mellette lévő kálvária
  • Szőnyi István Emlékmúzeum
  • Hajózástörténeti gyűjtemény
  • Országzászló és nemzeti hőseink emlékparkja
  • Szlovák parasztházak
  • Sátorberhely a Duna parton
  • A Dunakanyar természeti környzete
  • Börzsöny hegység

Nevezetes emberek

  • Szőnyi István (1894 – 1960) festő. Műveiben Zebegény lakóit és a Dunakanyart örökítette meg.

Forrás

  • Magyarország Megyei Kézikönyvei: Pest megye (Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 13 3

Külső hivatkozások