Zalaújlak

telefon körzetszám:

lakosság:

114 fő

terület:

964 km²

Község.
Megye: Zala megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Nagykanizsai kistérség.
Lakosok száma: 114.
Lakások száma: 81.
Terület: 964 hektár.
Telefon körzetszám: 93.
Irányítószám: 8822.

Zalaújlak község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

Fekvése

Zalaújlak a Zalai-dombság délkeleti részén, a Kis-Balatontól kissé nyugatra található. A zsákutcafaluba Csapi irányából érkezik az egyetlen bekötőút. Nagykanizsa irányából rendszeresen járnak autóbuszok ide.

Története

Zalaújlak első említése 1259-ből való. A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmán fekvő jó földű település volt. Az 1530-as évektől a törökök sokszor pusztították és adóztatták a falut. 1560-ban a komáromi kapitány, később Zrínyi György vetett ki adót a falura. 1589-ben azonban a veszprémi káptalan visszakövetelte az értékes földű falut, ahol 1596-ban járó malom is épült.

A 17. században a falut a törökök, a komáromi, sőt a kaproncai vár katonái is többször kirabolták. Néptelenné azonban csak 1687-ben vált, amikor is a törökök felgyújtották. Kanizsa 1690-es visszafoglalása után azonban ismét betelepült, és lassú fejlődésnek indult még mindig a veszprémi káptalan tulajdonában. A magas adók, illetve a sűrű pestisjárványok miatt lakossága rossz körülmények közt élt, földei megromlottak. Népességének nagy része szegényparaszt és zsellér volt. 1849-ben fellázadtak a földesúr ellen, ám felkelésük komolyabb eredménnyel nem járt. 1875-ben a káptalan erdejéből osztottak szét egy kisebb mennyiséget, azonban a 19. század végén Zalamerenye részeket csatolhatott le Újak hátárából, így az életszínvonal továbbra se nőtt.

A 20. században is lassú fejlődés és elvándorlás jellemezte, így lakossága mára az ötöde a korábbinak. 1959-ben kapott kultúrházat és mozit, 1957-ben pedig villanyt. Mára az infrastruktúra teljes, és a falu szép fekvése kedvez a falusi turizmus megtelepedésének.