Vízvár

telefon körzetszám:

lakosság:

624 fő

terület:

3224 km²

Község.
Megye: Somogy megye.
Dél-Dunántúl régió.
Barcsi kistérség.
Lakosok száma: 624.
Lakások száma: 349.
Terület: 3224 hektár.
Telefon körzetszám: 82.
Irányítószám: 7588.

Vízvár: község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.

Fekvése

A partmente a Duna-Dráva Nemzeti Park része, amely csodás látnivalókat kínál a látogatóknak, akik évente tucatnyi csoportban táboroznak itt. Az érintetlen természet, a fák, növények, élőlények, és nem utolsósorban a "vad folyó", a Dráva mindenki számára nagy élményt jelent, aki egyszer is elutazik Somogy megye eme értékes természeti területére. Ugyanakkor nemcsak a folyómente, hanem az ellenkező irányban elterülő Öregtölgyes parkerdő is érdekes látnivalókat és felhőtlen kikapcsolódást ígér. Nem véletlen, hogy nagyobb vállalatok évente itt rendezik meg találkozóikat, hiszen a sport mellett főzési, szalonnasütési, pihenési lehetőségek vannak. A hatalmas gyertyánok és tölgyek közé alig süt be a nap, így a nyári kánikulában is kellemes klíma várja a túrázót.

A csodálatos Dráva mellett jelentős vadállomány vonzza ide a vadászokat. A környék erdeiben vadkacsa, vadliba, szarvas, őz és vaddisznó is él.

Története

Vízvár múltjából először a XVI. századból vannak emlékek, amikor Tahy Ferenc várat emeltetett a folyó partjára. A törökök elleni harc során fontosnak vélte az erődítményt Zrínyi Miklós 1555-ben, ám Szigetvár eleste után elhagyták védői, sőt fel is égették maguk mögött. A falu ekkor kihalt, s csaknem százötven évvel később népesült be ismét. Az 1720-as országos összeíráskor háromszáz lelket számláltak meg itt, ekkor már a községhez tartozott Zsitfapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is.

Egy, a XVIII. század végéről származó irat arról számolt be, hogy a lakosság horvát nyelven beszélt, katolikus tanító élt itt, ám az első iskola alapítása 1742-ben történt. Még a következő évszázad derekán is horvát faluként szerepelt Vízvár, ahol ekkor már csaknem nyolcszáz lakos élt. A lélekszám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt: 1881-ben már elkerülte az ezret, s ekkor a lakosság fele már magyarnak vallotta magát.

A XX. század első éveire a lakosok száma elérte a másfélezret, így a társadalmi élet is megélénkült: olvasó-, gazdakör alakult, népház létesült. Ekkor hozták létre az első közkönyvtárat is. Az első világháború 45, a második 35 áldozatot követelt, emléküket egy emlékmű és emléktábla (1989) őrzi. A két világháború között jelentős ipar működött itt, ám a háború után a téeszesítés beolvasztotta valamennyit.