Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Vértesacsa

telefon körzetszám:
22
lakosság:
1759 fő
terület:
3619 km2


Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Bicskei kistérség.
Lakosok száma: 1759.
Lakások száma: 686.
Terület: 3619 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8089.

Vértesacsa község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.

Fekvése

Acsa falu (a Vértes-hegységre utaló Vértes jelző a XX. század elején járult Acsa helységnévhez megkülönböztetésül más Acsa nevű falvaktól) halmazfaluból kialakított többutcás szalagtelepülés a Mezőföld északi részén. A község központi belterülete (213 ha) a vértesacsai völgyben fekszik 161 méter tengerszint feletti magasságban. Területe (3619 ha) völgyekkel sűrűn felszabdalt löszborította eróziós dombság.

Története

A község északi részén neolitikus és bronzkori falvak álltak. A Lápitói részből IV. századi római kori temető és III. századi sírkő került elő. A Körtvélyeslápi dűlőben III-IV. századi római és VI-VII.századi avar kori sírokat tártak fel. Az Ady E.utcában VII-VIII. századi avar kori temető volt, ugyanitt késő középkori, földbe ásott hombárokat találtak. A falu első említése 1330-ból való. Római katolikus temploma a korábbi gótikus templom alapjaira épült a XVIII. században.Ugyanakkor készült a főoltár és a szószék a pálos rend műhelyében. A református temploma 1838-ban épült.

Vértesacsa híres emberei:

MARÓTHI GYÖRGY (1715-1744) 'debretzeni professor' ARITHMETICA, vagy a számvetésnek mestersége... című kiváló munkájának harmadik kiadása. A könyvet először 1743-ban még maga Maróthi adta ki. A második kiadást 1763-ban, majd a harmadikat 1782-ben már egykori tanítványa, aki később professzor utódja is lett: VARJAS JÁNOS (1721-1786) gondozta.

Varjas családnak Csákváron volt az ősi fészke. Nemesi rangot kaptak. A törökök elleni háború alatt menekülni kényszerültek. Előbb Tata, majd Fehérvár, végül Acsa volt átmeneti lakhelyük (1). Acsai tartózkodásuk idején, 1721. január 2-án született a későbbi jeles debreceni professzor, Varjas János, akit 'Csákvári Varjas János' néven is említenek.Varjas Csákváron, majd Kecskeméten tanult. Ezt követően lett a Debreceni Református Kollégium diákja, 1745-től pedig ugyanott a retorika tanára. Két év jeles külföldi egyetemeken töltött tanulmányok után hazatérve előbb Kecskeméten volt rektor, azt követően 1752-től haláláig a Debreceni Református Kollégium professzora (2).Professzori tevékenysége során folytatta a Maróthi György által megkezdett munkát. Kétszer kiadta a már említett ARITHMETICA... című remekművet, a kor legjobb magyar nyelvű számtankönyvét. Ugyancsak többször kiadta Maróthi zsoltáros könyvét is. Maróthi hozta létre a kollégiumi énekkart, a Kántust. Varjas ezt is élete végéig vezette. (3).Önálló munkái közül legismertebb a csupa 'e' és 'é' betűkkel építkező 'Megtért embernek énekje'. Saját vallomása szerint azért is írta, hogy megmutassa a magyar nyelv „kiválóságát és csodálatra méltó voltát”. E művét Kazinczy Ferenc is kiadta 1807-ben (4). A verselésnek a diákok közt való szorgalmazása nem volt eredmény nélkül: tanítványai közt találjuk sok jeles alkotó mellett Fazekas Mihályt is, a Lúdas Matyi szerzőjét.Eme rövid felsorolást nézve is feltűnik, hogy Varjas tevékenysége fő vonalát a matematika-vers-zene teszi ki. Úgy tűnik tehát, hogy életünknek ez a három területe Maróthi által indítva és Varjas által folytatva kezd úgy összetartozni az oktatásban, ahogyan ma is oly gyakran halljuk. A matematika logikus gondolatoknak és összetett rendszereknek, a vers pontos szavaknak és biztos rímeknek, a zene pedig tiszta hangoknak és tökéletes ritmusoknak a világa, de úgy ám, hogy eközben mindegyik roppant gazdaságos: a legkevesebből igyekszik a legtöbbet megvalósítani.Varjas János leszármazottai közt is híres debreceni professzorokat találunk (5). Két leánya közül Klára Ertsey Dániel mezőtúri református lelkész és író felesége, Kata pedig Péczely József komáromi református lelkész felesége. Az Ertsey-Varjas házaspár Dániel nevű fia debreceni professzor, Klára nevű leánya Budai Ézsaiás debreceni professzor felesége. A Péczely-Varjas házaspár József nevű fia szintén debreceni professzor. Vagyis Varjas három unokája közül kettő debreceni professzor, egy pedig debreceni professzor felesége. A család generációkon átívelő oktató, nevelő és kutató munkája előtt tisztelettel hajthatunk fejet.

Kazay Endre:

(Nagybánya, 1876. nov. 10. - Vértesacsa, 1923. ápr. 20.): gyógyszerész, szakíró. 1894-től volt gyógyszerészgyakornok Nagybányán. Már ekkor behatóan foglalkozott a természettudományok legkülönbözőbb ágaival. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerk. és adott ki (Nagybánya, 1900). 1897-ben gyógyszerészgyakornoki vizsgát tett Kolozsvárott, majd a bp.-i tudományegy.-en 1903-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. 1903-tól 1908-ig az ógyallai patikát vezette. Ez időben egy refraktometert és polarimetert szerkesztett. 1908-10-ben Nagyszalontán patikatulajdonos. 1910-től 1915-ig Bp.-en a Galenus gyógyszervegyészeti gyár üzemvezetője. Mint a vegytan előadója a bp.-i Drogista Szakisk.-ban működött (1912-1915), a Gyógyszerészi Hetilap főmunkatársa. 1915-ben bérbe vette a vaskohi (Bihar vm.) patikát, majd 1918-tól Vértesacsán mint tulajdonos működött haláláig. 1919-ben az Egészségügyi Népbiztosság a Fejér vm.-i gyógyszertárak vizsgáló-felügyelőjévé nevezte ki. Több előadást tartott a Mo.-i Gyógyszerész Egyesület tudományos összejövetelein. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt. Cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közl.-ben, a Magy. Chemiai Folyóiratban, az Időjárásban, a Term. Tud. Közl.-ben. - Irod. Matolcsy Miklós: Könyv- és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészi munkákról (Bp., 1910); Studényi János-Vondra Antal: Hírneves gyógyszerészek (Bp., 1920); Abay Nemes Gyula: K. E. (Gyógyszerészi Ért., 1923. 19. sz.); Csikós Ádám: K. E. (Gyógyszerészek Lapja, 1923. 13. sz.); Larencz László: K. E. újabb életrajzi vonatkozásai (Gyógyszertörténeti Diárium, 1975. 1. sz.).

Külkapcsolatok

Eppelheim (Németország)Nyárádgálfalva (Erdély/Románia)Perény-Hím (Felvidék/Szlovákia)

Külső hivatkozások

<!--* Vértesacsa Önkormányzatának honlapja-->