Verőce

Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Váci kistérség.
Lakosok száma: 3261.
Lakások száma: 1119.
Terület: 2033 hektár.
Telefon körzetszám: 27.
Irányítószám: 2621.

Verőce község Pest megyében, a Váci kistérségben.

Fekvése

Vác és Szob között a Duna balpartján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Verőcén két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, és a Vác-Balassagyarmat közti 75. sz. vonal.

Verőcéhez tartozik a kedvelt kirándulóhely, Magyarkút is.

Története

Területén már az őskori, valamint kelta eredetű leleteket tártak fel. A római korból egy hídfőállás maradványai maradtak fenn a falu határában.

Nevének eredetéről több elmélet létezik. A Verőce név szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy az esztergomi vagy visegrádi királyi udvar irányából, Verőce "kaput" jelentett a Börzsöny hegység várai és vadászterületei felé. Más forrás szerint eredetileg Verőce patakról nevezték el, amelynek jelentése: örvényes víz.

A csupán mondákban szereplő Botond vitéz a néphagyomány szerint Verőcén van eltemetve, állítólag a mai Migazzi-kastély helyén nyugszik a 10. századi legendás hős, akinek a bizánci érckapu betörését is tulajdonítják.

A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, amely egészen a közelmúltig látható volt.

1597-ben Pálffy Miklós báró itt győzte le Mehmed török vezér seregét.

A századfordulón kisközség Nógrád vármegye nógrádi járásában.

Verőcén hosszabb-rövidebb időt töltött Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kodály Zoltán. Kurtág György egykori villája a hegyoldalban található.

1965-ben Nógrádverőcéről Verőcére változott a helység neve.

1974 és 1990 között Verőce és Kismaros egyesültek Verőcemaros néven.

Nevezetességei

• Barokk stílusú katolikus templom (1736-ban épült)
• Református templom (1785-ben Copf stílusban épült)
• Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766-1774)
• Gorka Géza Kerámiamúzeum
• A település bejáratánál látható az "Életfa"
• A település elejétől könnyed sétára nyílik lehetőségünk a Duna vonalát követve a parton. A partot már a kezdetektől fogva magas támfallal védték a Duna szeszélyétől. Lehetőség nyílik egy kis csónakázásra, vagy akár a szembe partra is átevezhetünk egy szabadtüzű, általunk fogott halpaprikásra is.
• Római kori hídfőállás (őrtorony) romja
• Duna-parti támfal Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján

Külső hivatkozások

• Verőce község honlapja
• Verőce vasútállomása

A településen az elmúlt év nyarán magángyűjteményemből állandó kiállítás nyílt - Öreg Rádiók kiállítása - www.oregradiok.hu, www.radiomuzeum.hu  oldalakon érhető el.

 

Forrás: Wikipedia Verőce_(Pest_megye)