Vasmegyer

telefon körzetszám:

lakosság:

1652 fő

terület:

2273 km²

Község.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Ibrány-Nagyhalászi kistérség.
Lakosok száma: 1652.
Lakások száma: 565.
Terület: 2273 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4502.

Vasmegyer község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

Fekvése

A Közép-Nyírség É-i részén helyezkedik el, Nagyhalász városhoz közel.

Története

Vasmegyer története:

Neve törzsnévi eredetű, a helynév a X. században keletkezett; a jelzője később tapadt hozzá. A helynév korai keletkezése ellenére cak a XIV. század elejétől vannak okleveles adataink, majd a XV. századtól az e helyről elnevezett kisnemesi család birtokaként. A kisnemesi calád leszármazottai, a Megyeriek mind a mi a napig itt laknak. 1385-ben Mária királyné a Magtalanul kihalt Vas Miklós birtokát Csaholyi Sebestyénnek adományozta. A mai jelzője tehát innen ered. A XIV. század végén vétel révén a Kállay család is birtokrészt szerzett a faluban. Ennek ellenére a XV-XVI. században mindvégig a Megyeri család leszármazottai bírták, egyéb földesurai cak hozományként kaptak részt belőle. 1556-ban 16 dézsmafizető háztartás alapján 80-90 lakosa lehetett, 1588-ban az akkori négy Megyeri caládbelinek 25 jobbágya és 4 nemesi kúriája volt itt; ötödik birtokosa Hany Erzsébet volt 5 jobbággyal. A Hany család, mint egy 1587-i perből kiderült, nőágon bírta részét, de kúriát a Megyeriek tiltakozása miatt éppen ezért nem építhetett a faluban. A XVII. században a Megyeri család egyik ága kihalt és a másik ág leányági leszármazottai, a Jármyak bírták a falu egy részét. Végül is nagyobb változás a birtoklásban sohasem következett be. 1772-ben kizárólag a család a földesúr az összesen 9 jobbágy felett. Ugyancsak a Megyeri család bírta 1848-ban is. Akkor 508 lakosa volt a falunak. A XVII. században Megyeri Gábor kúriája a falu szélén állott egy nagyobb telken, s a falut körülvevő árokig nyúlott. Egy másik telek is volt a kezén a „szentegyháznál, északról a Bíró Pál és a pap háza között”. 1771-ben történt tanúvallatás szerint akkor lakott a faluban: felnőtt kálvinista 80, gyermek 40, orosz vallású 7 felnőtt 7 gyermekkel és római katolikus 7 felnőtt 3 gyermekkel. A falu határába olvadt be Apáti; ma is élő helynév. Ez a hely 1316-ban a Gut-Keled nemzetségé volt. I. Károly hűtlenség miatt elkobozta és a Balog-Semjén nb. Kállay-ősöknek adományozta. A helynek 1340-ben kápolnája is volt. Területén római pénzeket találtak.[1]