Vásárosnamény

A környék eseménynaptára
Vásárosnamény térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

9150 fő

terület:

6566 km²

Város.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Vásárosnaményi kistérség.
Lakosok száma: 9150.
Lakások száma: 3302.
Terület: 6566 hektár.
Telefon körzetszám: 45.
Irányítószám: 4800.

Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Keleti részén, a Nyírség és Bereg határán található település.Mátészalka 18 km, Baktalórántháza 34 km, Vaja 20 km, Nyírbátor 38 km, Rohod 18 km, Aranyosapáti 11 km, Beregsurány 21,5 km, Tiszaszalka 9,5 km távolságra található.

Története

Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két tanyából (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugorny néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.

A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít.

Az irásos okmányok először a négy szomszédos településből 1300-ban Namény neve tűnik föl,majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek.

Namény a XIV. században a Lónyay család birtokaként van jegyezve.

1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének Vásáros előtagja.

1494-ben már mezővárosként van említve.

A Rákóczi vezette szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott.Rákóczi itt adta ki híres hadbahívó kiáltványát, a "Naményi Pátens"-t..

Az 1848-49-es szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek.A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében harcoltak.

Városrészek

Vitka

Vitka település 1979-ig önálló falu volt Vásárosnaménytól D-re.

A falu ősidők óta megtelepült hely, melyet a falu alatt folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak.

Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták.

1449-ben Wythka alakban tűnik fel neve.

A XIII. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a XIX. század elejénig a település fő birtokosa marad.

A XV. században rajtuk kívül a Kaplyon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk.

1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy,1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyai, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.

Vitkát a XVIII. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg.

A XIX. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is.A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették.Református templomát 1871-ben építették.