Várbalog

lakosság:

427 fő

terület:

2270 km²

Község.
Megye: Győr-Moson-Sopron megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Mosonmagyaróvári kistérség.
Lakosok száma: 427.
Lakások száma: 245.
Terület: 2270 hektár.
Irányítószám: 9243.

Várbalog község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.

Fekvése

'Félkövér szöveg'==Története==

Albertkázmérpuszta' a Trianoni békeszerződés alapján Ausztriához került Féltorony határából először Hegyeshalomhoz került; 1946 óta Várbaloghoz tartozik.Első írásos dokumentumok alapján az 1250-es években említik mint pusztát, majort ami Pot nádor földesúr tulajdonában volt. A következő jelentősebb esemény 1279-ből származik, amikor IV. Béla,Jakab mesternek adományozta a területet, és ez 1279-ig tartott, amikor is II. András király megegyezett Jakab mesterrel és ismét királyi tulajdonba került majd Csütörtökhely néven vált ismertté.

1451-ben Pfingsmark, Pünkösdvásár néven szerepel az írásos dokumentumok alapján. Sokáig semmi említés nem történik a településről, később mint a magyaróvári főhercegi uradalom pusztája- Jessemajor- szerepel. Önálló községgé fejlődése 1938-ban kezdődik, amikor a magyar állam megvásárolta a főhercegi uradalomhoz tartozó Jessemajort. Ekkor 1938-ban kezdődik a házépítési akció, első ütemben 60 ház épült fel, és a helyiek és környékbelieken kívül 18 családot telepítettek Csanád megyéből. A házépítés tovább folytatódik és 1941-re még 41 ház készül el, míg 1943-ra már 95 kétszobás, 25 egyszobás és 10 munkásház épül fel. Ekkor a község lakossága 967 fő volt. Meg kell említeni Bácsi Nándor intéző nevét, aki 1938-tól telepfelügyelőként az építkezést, gazdálkodást és a települést irányította.

1946. január 1-től önálló község, ami 1970-ig tartott, ekkor Jánossomorjai Nagyközségi Tanács társközsége elöljárósággal működött.

1990. január 1-től ismét önálló település, önálló önkormányzattal. Várbalog község településrésze Albertkázmérpuszta is, ami 5 km-re található. Albertkázmérpuszta az uradalom része volt az 1830-as években, ahol 46 telepes család élt, a kapott házban és a hozzátartozó földdel. Később a Major a - Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia alapítója – Albert – Kázmér tulajdona. 1897-ben épült fel a gótikus templom, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő első fiúk ( Albrecht ) születése alkalmából, aki kilencedik gyermekük volt. Ekkor a környék legszebb és legmodernebb majorja volt gyárakkal.