Váraszó

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Pétervásárai kistérség.
Lakosok száma: 565.
Lakások száma: 257.
Terület: 2705 hektár.
Telefon körzetszám: 36.
Irányítószám: 3254.

Váraszó község Heves megye Pétervásárai kistérségében.

Fekvése

Váraszó község a hazánk északkeleti tájegységén elhelyezkedő, természeti kincsekben gazdag Heves megyében lelhető fel. Patak menti település a Tarna völgyében, annak egyik mellékága mindkét partján, északnyugati szélén, dombon emelkedő Árpád-kori templommal, rövid bekötőúttal a Pétervásárára vezető országútra. A település megközelíthető közúton: a 23-as úton Pétervásáránál észak felé fordulva, Erdőkövesdnél egy mellékútra térve.

Története

A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.

Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)

A „Heves megye műemlékei antológia” az alábbiak szerint ír Váraszóról:

Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. Ettől kezdve a török időket elnéptelenedés nélkül vészeli át.Köszégcímer alak 1777-ben : Két csoroszlya balról jobbra fekszik vízszintese, a felsőnek felfelé, az alsónak lefelé áll az éle és érinti a hullámos földet. Felirata a felső csoroszléya fölött : VARASOL

A történelem során megmutatkozik 600 fős településünk lokálpatrióta szemlélete és magatartása abban, hogy egy emberként mozdult meg, amikor szükség volt azért, hogy ne legyen a legszegényebb település. Kétkezi munkánk által: 1871-ben a lakosság vállalta, hogy a románkori templomunk bővítéséhez Sirokból a helyszínre fuvarozza a követ; 1920-ban adományokból felépítették a Hősi emlékművet a világháborúban elesettek emlékére. 1998-ban az Önkormányzat felújította, és már a második világháborúban elesettek nevét is tartalmazza. Adományokból, társadalmi munkával felépítettük 1965-66-ban a római katolikus templomot. Egy adományozó segítségével önkormányzatunk megvásárolta községünk legöregebb lakóházát, amely még őrzi építészeti hagyományainkat, és ezt falumúzeummá alakítjuk.

A „zsákutcás község” csendet, biztos kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak. az összefüggő erdőség a turisták, vadászok paradicsoma. A Váraszó-völgyben három hegyi tavacska van, amely szintén felüdülést biztosít.

A falu közepén, a pataktól balra lévő dombon található „kétsejtű templom”, félkörös záródású szentéllyel, déli bejárattal, különálló fa haranglábbal, cínterem fallal körülvéve”. Stíluskritikai alapon 1200 tájára tehető a templom építése. 1912-ben bezárták a keletkezett repedések miatt, ettől kezdve használaton kívül áll. A romos állapotban lévő templom feltárását az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkezdte, és 1963-ban fel is újította. A templom állapota 1996-ra ismét megromlott. 1998-ban a község önkormányzata és egyháztanácsa közösen pályázatot nyújtott be. A pályázat kedvező elbírálása után a falu ismét összefogott és adomőányok, valamint társadalmi munkák segítségével újra élővé, működővé tettük községünk ékszerét, az Árpád-kori templomunkat.

Polgármesteri Hivatal címe: 3254 Váraszó, Rákóczi út 1.

Nevezetességei

• Árpád-kori templom

A község közepén található templom román stílusú falrészleteiről, gótikus stílusú freskómaradványairól és különálló fa haranglábáról ismert.

Római katolikus templomát az 1200-as évek elején építették, román stílusú falmaradványai ma is láthatók. Az 1960-as években helyreállították.

Közelében van a csodás Szalajka-völgy.