Vámosgyörk

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Gyöngyösi kistérség.
Lakosok száma: 2047.
Lakások száma: 778.
Terület: 2182 hektár.
Telefon körzetszám: 37.
Irányítószám: 3291.

Vámosgyörk község Heves megye Gyöngyösi kistérségében.

Fekvése

Története

Sík vidéken, a Gyöngyös patak és a Budapest-Miskolc vasúti fő vonal mentén fekszik a község, melynek területe 2180 ha, ebből az 1992. január 1-jétől önálló Kossuth Mg. Szövetkezet földje 1700 ha. Az utóbbiból szántó 1535, rét 15, legelő 150 ha. A polgármesteri hivatal, róm. kat. plébánia, ált. iskola, óvoda, orvos, állatorvos, gyógyszertár, könyvtár, takarékszövetkezet, szociális otthon helyben. Hidroglóbusz és vízvezetéki hálózat 1981-től. Vízvezetéki hálózatba kapcsolt épületek száma 647, a hálózat hossza 16 km. Aszfaltburkolatú útjainak és járdáinak hossza 12-12 km. Lakóinak száma 2138, ebből mg. szövetkezeti tag 160, magángazda 40, magánvállalkozó kisiparos és kiskereskedő 79, vasutas és vasúti alkalmazott 78, egyéb munkavállaló 640 fő.

Évezredek óta lakott hely a kő- és bronzkori leletek és kelta településnyomok tanulsága szerint. A honfoglalás után a település királyi birtok volt, majd az Aba nemzettségé lett. Egy 1273-ból származó oklevél Jurk néven említi. A XV. század közepétől vámhely, neve Wamos Gyewrk. Heti- és országos vásártartási joggal rendelkezett. A népvándorlás idején szarmaták, hunok és avarok szálláshelye volt. A magyar honfoglalás után királyi birtok, majd az Abáké. Az 1273-ból származó oklevél szerint IV. (Kun) László az Aba nemzetségbeli Compoldus fiának, Péter étekhordómesternek adta. A település akkori neve Jurk. Az 1332/35. évi pápai tizedjegyzékben Geurk, 1394-ben Gurk, 1396-ban Gewrk, 1445-ben Gyerk néven említik. 1445/1446-tól vámhely, ezért a neve 1470 óta Wamos Gyewrk, amelynek heti és országos vásártartási joga is volt. Jelentős település, mert a legkorábbi, hazai, 1528-ban készült Lázár deák-féle Magyarország-térkép Cürk névvel Agatz (Adács) és Arokzalos (Árokszállás) közt tünteti fel. A Compold-Kompolti-Kompolthy család 1522-ig birtokolta Györköt, kihalása után az Országh családé lett.

A törökök első pusztítását átvészelte, mert a hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásában Vámos Györk heti és országos vásártartási, valamint vámszedő jogát megőrizve 13 ház és kapu után adózott. A szokásos török adókon kívül 35-en báránytizedet, méhkas- és szénatizedet, sertés-, rét- és erdőadót fizettek. Legfőképpen búzát termeltek. Mindebből megtudjuk, hogy a török hódoltság kezdetekor e falubeliek kizáróan mezőgazdasággal foglalkoztak. A török megszállás ellenére megmaradt a színmagyar lakosság (Nagy Balázs, Bors András, Vas Benedik, Lencsés Petri), de megtalálható a megye északi részéről, vagy a Felvidékről betelepült magyar (Bodoni Mihál, Felfődi György), sőt, szlovák (Tód Miklós) család is. A meg-megújuló török hadjáratok miatt 1551-ben már csak 3 porta lakott, 1555-ben a hatvani, 1565-ben a jászberényi náhie faluja és egyben Divane Ibrahimnak a hűbérbirtoka. Bár a magyar földesurasság névlegessé vált a török idején, Vámos Györke életben maradt lakói ugyanúgy nyögték a kétfelé adózást s terheit, mint a szomszédos községek. Az 1570-es években itt is jelentős bortermelés könnyített kis időre a megélhetésen: 1578-ban 34, 1583-ban 44 földdarabon műveltek szőlőt, és fizettek dézsmát a magyar hatóságoknak. Eger 1596. évi eleste után Wamos Georekgh a török hadak útjában fokozatosan elpusztult. 1598-ban csak 13-an lakják. A török megszállás miatt az egyenes ági földesúri öröklés is megszűnt. Utoljára Miksa király adományozott nemesi birtokot, mégpedig a "fiúsított" Országh Borbálának, akitől így a férje, Török Ferenc kapta 1570-ben, 1606-ban leánya, Török Zsuzsanna és az ő férje, Nyáry Pál a birtokos. Nyáry Pál fia, Miklós és annak négy lányától eredt "négy lineának", a Petrovay-Orczy, Huszár, Szunyogh, Bossányi-Szemere családok leszármazottainak, illetve Nyáry Pál leánya, Borbála és annak egyetlen fiának, Haller Sámuelnek a birtokába jutott a falu. A pusztulás mértékét tükrözi, hogy a török időkben W. J. Blaeu 1647-ben megjelent Magyarország térképén találhatjuk utoljára, Curk névalakkal feltüntetve Agatz (Agács) szomszédságában. 1669-ben lakatlan, 1675-1686 között 1-2 család lakta. A XVI-XVII. században rommá lett a temploma, plébániája, valamint apátsága is.

A néptelen falu a török rabságból Hatvan várának 1686. augusztus 18-i visszavételekor szabadult fel, de utána is sokáig lakatlan maradt. Telekessy István egri püspök 1700. február 18-án kelt összesítése szerint még mindig "elhagyott" helység volt. 1693-ban Haller Sámuel a legfontosabb birtokos, a "négy linea" leszármazottai, a Bossányi, Orczy, Tarródy, Gosztonyi családok szintén birtokosai a falunak. ők, továbbá Haller utódai, a Brudern, Hunyady, Baldácsy és a Visontai Kovách családok a XIX. században is birtokosok maradtak. Az újratelepülés az említett birtokos családok közreműködésével a kuruc szabadságharc után indult meg. A betelepülők valamennyien magyarok és róm. katolikusok voltak. Kevés lélekszámuk és romos templomuk miatt a csányi anyaegyházhoz tartoztak. A betelepülések és a lakosság belső gyarapodása folytán a jobbágy- és zsellérháztartások száma a következőképpen nőtt: 1712-ben 16, 1715-ben 20, 1720-ban 28, ' 1735-ben 48, 1770-ben 92. A lakosság a határt 1771-ig újraszántásos földközösségben művelte, őszi és tavaszi nyomás, vagy vetésforgó szerint. A földesúri szolgáltatást közösen rótták le a jobbágyok, akik általában 8-35 kisholdat műveltek. A falu határában akkor már nem volt erdő. Vámos Györk 1771-ben kapott urbáriumot, amely a falu határát II. osztályúnak minősítette. Minden egész jobbágytelek 28 kishold szántóból és 10 kaszás rétből állt. 1764-ben elkészült a plébániaház - így Vámos Györk ismét önálló plébániát kapott. 1766-ra újjáépült a fatornyos, sekrestyével bővített Minden Szentek-templom is.

A falu lakóinak szorgalmára vall, hogy az 1771-ben művelt 820 kat. holdnyi paraszti birtok 1788-ban 1104 kat. holdra emelkedett. A tehetősebb jobbágygazdák közül mind többen vitték termékeiket, állataikat a jászsági és a gyöngyösi vásárra. Úthálózati csomóponttá vált a falu, amit jól megörökített az országos felmérés során, II. József rendeletére készített, 1783. évi katonai térkép is. A falu 1786-tól önállóan használhatta hivatalos iratainak igazolására a Tekintetes Heves és Külső Szolnok Vármegye által jóváhagyott pecsétet, amelynek címeralakja szív alakú tönkből kinőtt stilizált tulipán, azaz a szeretet és jóság jelképe. Tény, a lakosság szeretettel fogadott bárkit, aki itt megtelepült, akár izraelita, akár református volt. Magyarország 1828. évi ismertetője szerint a falu 1072 lakosából tíz az izraelita. 1842-től pedig az egyik legnagyobb birtokos a református Visontai Kovách család. A reformkorban tovább erősödött a falu gazdasági szerepe, 1836-1846 között ismét erőre kapott a bortermelés és a közvetítő vásározás. A lakosság anyagi gyarapodását tükrözte, hogy két utcát is kiköveztek, és 1826/1837-ben nemcsak megnagyobbították, hanem kőtoronnyal is megtoldották a katolikus templomot. Az elöljáróság és a plébános hozzáfogott iskola építéséhez is. Az 1716/1776-tól meglévő iskola mellé 1807-ben felépült a bővített tanterem, amit 1848-ban új helyen emelt, kéttermes épülettel váltottak fel a falu közepén, a volt tanácsház telkén. A lakosság erkölcsi felemelésén buzgólkodó Szagula József plébánosra és a kántori teendőket ellátó tanítók közül Mattyasovszky Jánosra (1816-1827), valamint Agócs Jánosra (1833-1852) a későbbi évtizedekben is hálával gondoltak az emberek.

A török-dúlás után sokáig lakatlan, a falu újra benépesítése kuruc szabadságharc után indul meg. Vámos Györk 1771-ben kapott urbáriumot, ami a falu határát II. osztályúnak minősítette. a reformkorban tovább erősödött a falu gazdasági szerepe,ismét erőre kapott a bortermelés, a közvetítő vásározás. Ebben az időben két utcát is kiköveztek a településen. 1848. nyarán hat önkéntes lépett be a vármegye nemzetőrei közé. Április 3-án a falu apraja-nagyja lelkesen üdvözölte Kossuth Lajost és Görgei Artúrt. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után gondot okozott a gazdaságok tőkés fejlesztése és bekapcsolódásuk az árutermelésbe. Ezen a helyzeten Visontai Kovách László nagybirtokos változtatott. Kovách László célja az volt, hogy fejlesszék a gazdálkodást vármegyénk javára, hazánk boldogulására. Különösen sokat lendített a falu gazdasági helyzetén a Hatvan-Miskolc vasúti fővonal, és a Vámos Györk- Gyöngyös szárnyvonal megépítése 1870-ben. 1897-re újjáépítik a katolikus templomot. Vámosgyörk újkori történetének kiemelkedő évei 1890 és 1914 közé tehető. A Vámosgyörk-Jászapáti közötti szárnyvonal megépítésével kis vasúti csomóponttá vált a település.

Vámos Györk lakóinak száma a XIX. század közepéig folyamatosan gyarapodott: 1806-ban 932, 1816-ban 984, 1821-ben 1060, 1830-ban 1004, 1840-ben 1019 és 1849-ben 1129 személy élt itt. Ezzel szemben a földesurak száma az 1771. évi nyolcról 1848-ban ötre csökkent a kihalás és elköltözés folytán. 1848 nyarán hat önkéntes lépett be a vármegye nemzetőrei közé. 1849. április 2-án, a hatvani csata idején az egész falu segítette az átvonuló honvédsereg élelmiszer- és hadianyag-szállítását. Április 3-án a falu apraja-nagyja lelkesen üdvözölte a Jászberénybe tartó Kossuth Lajost és Görgey Artúrt. A szabadságharc leverése után a vármegye hadi biztosa, Kapy Eduárd ide is elküldte büntető embereit, de "a rebellióban való részvételről senki nem tudott mondani semmit", azaz a lakosság nem adta fel a forradalom és szabadságharc tevékeny helyi résztvevőit.Népi lakóház a XIX.sz. közepétől

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás idején a következő birtokviszonyokat találjuk: jobbágyszántó 964, úrbéri rét 340, elkülönzött legelő 356 kat. hold, úrbéri telek 45 6/8. Telkes jobbágy 56, úrbéri házas zsellér 82 családfő. A Kossuth-bankók érvénytelenítése és a pénzhiány-hitelhiány képtelenné tette az önálló paraszti gazdálkodásra a felszabadított lakosságot. Ezért az önkényuralom éveiben megindult eladósodásuk, elszegényedésük. Hiába termékeny a sok szántóföldje, továbbá "rétje, legelője szintén bőséggel áldott", amint arról Magyarország 1851-ben megjelent Geographiai Szótára is megemlékezett, még a nagybirtokosoknak is gondot okozott gazdaságaik tőkés fejlesztése és bekapcsolódásuk az árutermelésbe.

E nyomasztó helyzetben lépett színre a vámosgyörki nagybirtokos, Visontai Kovách László, akinek a kezdeményezésére Heves és Külső-Szolnok vármegye legnagyobb birtokosai 1858. április 8-án megalapították a Heves Megyei Gazdasági Egyesületet. Kovách célja az volt ezzel az egyesülettel, hogy "fejlesztessék a gazdálkodás Vármegyénk javára, Hazánk boldogulására". Még életében elérte, hogy a főúri, nagypolgári alapítású egyesület közép-, majd kisbirtokosokkal bővülve a megye mezőgazdasági életének legfőbb serkentőjévé lett. Kastélyát a megyei szellemi és gazdasági élet egyik középpontjává tette. Példát mutatva birtokostársainak, kastélyparkot létesített 111 egzotikus fával és 99 cserjével, erdőt és szőlőt telepített.

Ösztönzésére a falu kisbirtokosai 1863 tavaszán Varga István bíró elnökletével kisgazdatársulást alapítottak, amelynek tagjai - Visontai közbenjárására - előnyös hitelhez jutottak, és ezáltal szőlőtelepítéshez foghattak. Pesty Frigyes országos felmérő kérdéseire az elöljáróság 1864. május 6-i válaszában Agócs Alajos jegyző a határnevek között már a Szőlőske nevét is említette - bizonyítva: a hajdani szőlőterületek felújításának, illetve a sikeres új telepítéseknek megvolt az eredménye.népi lakóház

A Budán, 1865-ben összeállított m. kir. helytartótanácsi országos kimutatásban Vámos Györk összes földterülete 4013 kat. hold, amiből 1858 kat. hold a szántó, 950 kat. hold a rét és 993 kat. hold a legelő. A háromféle hasznosítható föld négy nagy- és 188 kisbirtokos kezén volt, akiknek 13 818 pengőforint 31 krajcárt jövedelmezett. A megyei gazdasági egyesület 1875. évi adata szerint már hat középbirtokos is található a faluban, a kisbirtokosok száma pedig 201-re emelkedett, és a földek jövedelme 22 020 Ft-ra nőtt. Ezek az adatok egyértelműen szólnak a falu tíz év alatt elért gazdasági fejlődéséről annak ellenére, hogy nem derül ki, mennyit részesedett ebből a nagy-, közép- és kisbirtokosság.

Különösen sokat lendített a falu gazdasági életén a Hatvan-Miskolc vasúti fővonal 1868-1870 és a Vámos Györk-Gyöngyös szárnyvonal 1869-1870 közötti megépítése. Az építés idején kedvező munkaalkalomhoz, jó jövedelemhez jutottak a zsellérek és napszámosok, valamint a szekeres gazdák. A vasút legnagyobb áldása mégis az volt, hogy e kis falut is bekapcsolta az ország gazdasági életének vérkeringésébe, lakóit pedig a hazai utasforgalomba.Mindenszentek-Templom

A munkanélküliség az évszázad utolsó évtizedében megszűnt, mert a vasút ebben is segített, sokan vasutasok lettek.A lakosság gazdasági gyarapodása a falu arculatán is tükröződött: terjedt a kő- és téglaépítkezés, a háztetőket cserepezték. A hívek annyi pénzt gyűjtöttek, hogy 1895/1897-ben újjáépíthették a katolikus templomot. :Élénkült a társadalmi élet, iskolai és felnőtt egyletek alakultak. Legtöbben, 51-en az 1902-ben létesült 48-as és Függetlenségi Körbe léptek be. Ide is eljutottak a Várkonyi-féle Független Szocialista Pártnak, majd a Csizmadia vezette Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének agitátorai. Hatásukra 1898 elején még Csaudáry Pál katolikus lelkész, a "helybeli nép igaz papja" is ostorozta a községi elöljáróságot, a járási és a megyei vezetőket.

Az 1867 utáni többszörös megyei és járási területi átrendezések nem érintették a továbbra is Heves megyéhez és a gyöngyösi járáshoz tartozó, 1871-ben nagyközséggé nyilvánított, 1901-től Vámosgyörk névvel írt települést.

Vámosgyörk új kori történetének kiemelkedő évei 1890-1914 közé esnek.Közösségi ház

Az 1930-as években épült közösségi ház- Cultural centre, built in the 1930-es estek, vezetői jól felhasználták az adottságokat. A Vámosgyörk-Jászapáti között 1909 nyarán megnyitott szárnyvonallal "kis" vasúti csomóponttá vált a község. A kisgazdák sikerrel kapcsolódtak be a gabona- és élőállat-kereskedelembe, amit az 1905-ben létesített "teher-pályaudvaron" át bonyolítottak le. Ugyaninnen napi 4 hl tejet szállított hűtővagonban Budapestre a Visontai Kovách-féle nagybirtok. A község bekötőutat épített Adácsig, valamint a Vámosgyörkhöz tartozó Berekaljapusztához, Alsómajorhoz, Felsőmajorhoz, Borhy-tanyához és Kisgyörkhöz, összefűzve így a gazdag "bokrokat".

1910-ben a lakók száma 2225 fő. A két világháború megviselte a települést, a súlyos harcos polgári áldozatokat is követeletek. A romos vasútállomás és környékének helyreállításával indult meg az újjáépítés. 1959-ben megalakult a Kossuth MgTsz, és Vámosgyörk Termelőszövetkezeti községgé vált. Előrelépést a Vámosgyörk és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megalakulása, valamint az atkári és adácsi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetekkel való egyesítés jelentette. Az I. világháború évei nemcsak megállították a község gazdasági fejlődését, hanem az 1916-tól mind gyakoribb terményrekvirálások a tartalékokat is felemésztették, sőt, a gőzmalom saját készletét is elvitték. Ezért a Haditermény Rt.1918 őszén 150 q búza elvetéséhez járult hozzá. A vasútállomáson a hatvani csomópont katonai kirendeltsége őrködött az őszirózsás forradalomig, a tanácsköztársasági időszakban pedig a Gyöngyösi Járási Gazdasági Felügyelőség négytagú karhatalmi gárdája ügyelt a "proletárrendre". A háborúban 282-en vettek részt, közülük 44 volt a hősi halott.

A háború alatt összeomlott gazdasági élet gondjait az infláció tovább fokozta. A kilábalás minden téren lassan haladt. 1920-ban részleges birtokvásárlással és tagosítással nőtt a kisgazdák száma, de a községben jórészt még mindig önellátásra termeltek. Ekkor még csak az 1924-1929 között szerveződő hat középgazdaság és két, uradalommá szerveződött nagybirtok kapcsolódott be a környék és az ország gazdasági életébe.

1922-ben megalakult a Vámosgyörki Ifjúsági Egylet, 1924-ben a róm. katolikus egyházközség 130 millió korona helybeli adománnyal kifesttette Lohr Ferenc budapesti festőművésszel a Mindenszentek-templomot. 1927-ben létrehozták az önművelődési egyletet, 1931-ben 124 taggal 163 üzletrésszel megalapították a Vámosgyörki Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetet. Mindez azt mutatta, hogy az infláció, majd a világgazdasági válság ellenére is lábra állt a község gazdasági és társadalmi téren is. A még 1908-ban államosított iskolájának a község 1933-ban 100 kötetes könyvtárat ajándékozott. 1936-ban felépítették a községházat.

1935-ben már a gyarapodó község képét mutatta Vámosgyörk. Lakóinak száma 2278 volt, földművelő 1019, iparos 122, kereskedő 26, vasutas 207, hivatalnok 31, cseléd, napszámos 260. A határ 2/3-ad része, 2346 kat. hold 159 kisbirtokos kezén található. Ezt a viszonylag egyenletes fejlődést állította meg a II. világháború. A front súlyos utcai harcokkal kísérve 1944. november 16-án pusztított végig Vámosgyörkön. Lakói közül a háború éveiben 67 személy halt meg (polgár, katona, deportált izraelita).

A romos vasútállomás és környéke helyreállításával indult meg az újjáépítés. A pártok közreműködésével kibontakozó politikai élet 1948-1950 között itt is eltorzult, amely a gazdaságra és a helyi társadalomra hatott. Az 1950-es évek túlhajszolt terménybeadása sújtotta a földosztáskor kisbirtokossá vált 150 családot és a korábbi birtokosokat, sőt, az 1949-ben szervezett Haladás Tszcs 22 tagját is, ugyanakkor a járási tanács nem valósította meg az ígért iparosítást. így sokan eljártak dolgozni. Hiába lett 1959. március 12-én, a Kossuth Mgtsz megalakulásával Vámosgyörk termelőszövetkezeti község, az 1960-as évek végéig számottevő gazdasági eredményt nem lehetett tapasztalni.Kovách-kastély

Előrelépést a Vámosgyörk és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet (a volt földműves-szövetkezet) működése, valamint az atkári és adácsi mezőgazdasági termelőszövetkezettel egyesített helyi tsz háztáji ágazata tett. Az 1960-as évek közepén a szövetkezeti közművelődési élet, az évtized végétől az ált. iskolai oktatás színvonala nőtt. Az igazgató 1970-ben a gyöngyösi járás iskoláinak legeredményesebb igazgatója címet kapta.

Vámosgyörk 1980-tól alsó fokú szerepkörű, önálló tanácsszékhelyű község. Területe 21,81 km, lakóinak száma 2167. Az 1970-es évek végétől a helyi erőforrások felhasználásával, a lakosság bevonásával a tanács egyre többet tett a községért. 1980-ban már 11 kereskedelmi bolt, 4 vendéglátóhely, 600 tv-előfizető, 222 könyvtári olvasó volt a községben.

Új középületeket emeltek (ÁFÉSZ stb.), a lakásállomány az 1970. évi 690-ről 726-ra bővült. 541 háztartás használt propán-bután gázt, és megjelentek a személygépkocsi tulajdonosok is. Nőtt a hazai tájakra és a külföldre kirándulók száma.

A pezsdülő életet látva Gyöngyös 1983-ban a vonzáskörzetébe akarta besorolni, de a település fejlesztésének sorsa továbbra is a helyi vezetők kezében maradtm akik az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat 1981-ben kidolgozott, Vámosgyörk egyszerűsített általános rendezési terve szerint munkálkodtak a település fejlesztésén.

Az Általános Iskola járási kiemelt iskolaként működött a 60-as években. A lakásállomány folyamatosan növekedett 1980-ra elérte a 726-ot. A pezsdülő életet látva Gyöngyös 1983-ban a vonzáskörzetébe akarta besorolni a települést, de a helyi vezetők ezt megakadályozták. 1981-ben kidolgozáták Vámosgyörk Egyszerűsített Általános Rendezési Tervét, mely meghatározta az elkövetkezendő időszak fejlesztési feladatait. A rendszerváltás, majd az 1990 őszi önkormányzati választások az infrastruktúra további fejlesztését eredményezték. Az elkészült vízhálózat után megvalósult a gáz- és telefonhálózat.

A rendszerváltozás, majd az 1990 őszi önkormányzati választás eredménye Vámosgyörkön is látható. Az önkormányzat élére az SZDSZ-többségű tagok pártsemleges polgármestert választottak.

1994-től szocialista többségű önkormányzat alakult. Toma Istvánt választották polgármesternek, aki azóta is ellátja feladatát. Egyetlen képviselőként Varga Gyula 12 évig volt képviselő.

Infrastruktúrájában óriási változások történtek. A vezetékes telefonhálózat teljes mértékben kiépült, 560 lakás csatlakozott a hálózatra. 1994-ben megépült a tornaterem, majd később a kábeltelevíziós hálózat, valamint a mikrohullámú internet hálózat is kiépült. Ugyan ezen év karácsonyán a vezetékes gázvezeték is átadásra került, 22 km hosszúságban. Napjainkban a gázfogyasztók száma 612 lakás és közmű. A vízminőség javítását 2001-ben oldottuk meg, a vízmű-telepen új épület készült és ebben kapott helyet a vas-mangánátalakító. Intézményeink folyamatosan fel lettek újítva, többek között az óvoda, iskola, községháza, szolgáltatóház és nem utolsó sorban a templom, valamint az Idősek Otthona kastélyépülete. Útjainkat, járdáinkat a lehetőséghez mérten felujítottuk, javítgattuk. A falukép alakításában sokat tettünk az elmult években. Új típusú buszmegállókat, útbaigazító táblákat helyeztünk ki a közterületre. A csomópontokon a tisztaság megőrzée érdekében szemeteseket állítottunk fel. A település rendelkezik önálló orvosi, fogorvosi rendelővel, védőnői szolgálattal, gyógyszertárral és állatorvosi szolgálattal. A kultúra terepének a Közösségi Ház ad otthont, melyben a civil szervezetek az önkormányzat és a lakosság vesz részt. Négy alapítvány működik a településen, mely a gyermekek tanulását, nevelését, a kultúra és az idősek támogatását szolgálja. Civil szervezeteink: Sportegyesület, Tűzoltóegyesület, Faluszépítő-Faluvédő Egylet, Lövész Klub, Őszirózsák Nyugdíjas Klub, Vöröskereszt helyi szervezete, melyek kiválóan működnek

A lakosság tájékoztatására 15 éve a "MI ÚJSÁG?" negyedévenként megjelenő helyi kiadvány és a kábeltelevízió képújságja szolgál. A közművelődés jól szolgálja az 1995 óta minden évben megrendezésre kerülő Vámosgyörki Vigasságok. Eredményesen működik a helyi Sportegyesület futball, teke, asztalitenisz és kispályás futball szakosztálya. Régi gyökerei vannak a Vámosgyörki Postagalamb Egyesületnek, immár több mint 100 éves multra tekint vissza a Vámosgyörki Tűzoltó Egyesület. Nyolc éve alakult a Faluszépítő és Védő Egylet, melynek keretén belül a Polgárőrség is működik. A település önálló orvosi, fogorvosi rendelővel bír. Van állatorvosa, a magánvállalkozásba került gyögyszertár hétvégeken is dolgozik. A háziorvosi ügyeletnek is - Adács, Atkár, Visznek - Vámosgyörk a központja. Vámosgyörkön nincs etnikum és nincsennek nemzetiségi lakói. A település 728 lakásában 650 család él. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, 2003-ban 56 fő nem tudott elhelyezkedni.

Az infrastruktúra teljes körűvé tételét 2005-ben megvalósítottuk, - Adács, Atkár, Csány településekkel közösen, - kiépítésre került a szennyvízhálózat. A település fejlődése töretlen, közintézményeink és a templom felújítása megtörtént. A jövő nagy kihívása az önkormányzat részére a faluközpont kialakítása, utak, járdák helyreállítása.

Nevezetességei

Heves Megyei Önkormányzat Idős Korúak Szociális Otthona. Az 1852-ben épített Visontai Kovách-féle kastély 1948 óta az idősek otthona. Jelenleg 12 gondozó 170 főt lát el. A hajdani kastélykert megmaradt része 1978-tól védett park, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható - csoporttal és egyénileg is.Vasútállomás

Vasútállomás. Az épületet 1962-ben emelték. Ezen az állomáson alkalmazták az országban elsőként a dominórendszerű vasútbiztosító berendezést. 1966-ban Budapest-Vámosgyörk, 1989-ben Vámosgyörk-Gyöngyös között villamosították a vasutat.

Községháza. Az 1979-ben létesített középületben, az áfész egykori épületében.

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet. 1964-ben nyílt. Az 1992. december 31-i összesítés szerint a betétállománya 274 210 E Ft, a kihelyezett hitel 113 759 E Ft, a mérlegfőösszeg 318 535 E Ft.

Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Maghántoló Ă�zeme (gabonaipar) 1982 óta évi 2500-3000 t napraforgómagot hántol, szárít, pirít.Közösségi ház

Közösségi ház. 1971 óta a község művelődési életének központja, amelynek szervezéséről és irányításáról napjainkban három alkalmazottja gondoskodik. Működő csoportjainak száma öt, létszámuk hatvan. Évenkénti nagy rendezvényeinek száma 18-20.Mindenszentek templom

Mindenszentek-templom. Róm. kat. plébániatemplom. Az épület külsejét és a tornyát 1993-ban az egyházközség megújíttatta. Déli falán emléktáblák.Általános Iskola

Általános iskola. Az 1968/1969-ben öt teremmel bővített épülethez 1993-ban tornatermet és egyemeletes épületszárnyat kapcsolt a község. A tantestületi létszám 15,11 nő, 4 férfi, közülük 9 tanár, 4 tanító, 2 napközis nevelő. A tanulócsoport 9, a napközis csoport 2.1992/1993-ban alsós 80, felsős 103 tanuló. Az önálló óvoda három csoporttal működik.

Gyöngyszöv Áfész 141. sz. ABC-kisáruház (ABC-üzlet). 1985-ben nyílt. Hétfőnyi alkalmazottja 1992-ben 19 millió Ft forgalmat bonyolított le.