Vajta

telefon körzetszám:

lakosság:

943 fő

terület:

2343 km²

Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Sárbogárdi kistérség.
Lakosok száma: 943.
Lakások száma: 370.
Terület: 2343 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 7041.

Vajta község Fejér megyében, a Sárbogárdi kistérségben.

Fekvése

Története

Kisvajta-puszta: a falutól nyugatra a Kisvajta-dűlő az eddig ismert legrégebben lakott hely. A legrégebbi bronzkor hamvasztásos sírja és edénymellékletei kerültek itt elő, amelyben az őslakos péceli népességnek kis korsója is jelen van. A Kisbasaréti-dűlőben a kora római időkben az egykori Gorsium (Tác) Sopianae (Pécs) főút környékén kelta bennszülőtt kocsitemetkezés ismeretes. A Szőlőhegyről az avarok megtelepedését bizonyító leletek is kerültek elő a föld alól. A községet először 1324-ben említik középkori okleveleink. Ekkor a Simontornya tartozéka. Birtokosa részben a Hencz család, részben más nemesi familíák, így többek között az Apor, Hardi, Kozma, Sittkei stb.Szent Lénárd tiszteletére szentelt templomát 1343-ban két oklevél is említi. A középkorban a nagyobb birtokosok egymást váltogatták. A Hercz családot a Laczffy, majd a Kanizsay család követte. 1424-ben a simontornyai uradalmat csere útján megszerző Ozorai Pippo a fehérvári Boldogasszony Bazilikának adományozta. Vajta a török korban is lakott hely, de a 15 éves háború idején elpusztult. Ezt követően rác telepesek szállták meg, akik a törökökkel együtt hagyják el a vidéket. A község török utáni életét a Zichy család nagybirtokos érdekei szabták meg. A család 1650. április 20-án adományba kapta a birtokot, de csak az 1690-es években telepítette meg a magyar és német lakosággal. Az első telepítés nem járt sikerrel: a németek nem maradtak meg s a XVIII. század első évtizedeiben a magyar családok is lassan elszéledtek. A Zichy család ezért 1746-ban magyar jobbágyokkal újratelepítette a falut. A földesúri telepítési akció ezzel nem ért véget, mert a Zichyek a következő évtizedben Nógrád megyéből magyarokat, Árva és Túróc megyéből szlovákokat hozattak a birtokra. A szlovák jövevények azonban 1-2 nemzedék múltán elmagyarosodtak, így a reformkorban Vajtát magyar községként tartották nyílván. A vajtai lakosság lelki gondozását kezdetben a földvári ferences misszió végezte. At önálló plébániát csak 1745-ben szervezték meg. A római katolikus templom ekkor már romladozó állapotban volt, renoválásra szorult.A község népességéről az első megbizható adat 1785-ből származik, ekkor 84 házban 119 család élt a lelkek száma 571. Ekkor a lakosság túlnyomó része katolikus volt és az így maradt a jobbágyfelszabadítás után is. Az agrárnépesség földmüvelésből, állattenyésztésből és szőlőművelésből élt. Helyzetüket 1945-ig a Zichy-féle nagybirtok határozta meg. Az intenzív majorsági gazdálkodás révén népes puszták jöttek létre a majorság határában. Közülük Belmajor és Tüskésmajor a legjelentősebb, népességük a két világháború között már meghaladta a 100 főt. A 39 hősi halottat követelő I. világháború után a nagyközséget gróf Zichy Aladár, Nádor és Lívia birta. 1920-ban a gazdák már a Keresztény Fogysztási Szövetkezetbe tömörültek. 1930-ban a község 4051 kh nagyságú területének felét 2012 kh-at Zichy Aladár birtoka tette ki. Az ő tulajdonát képezte a község határában lévő erdő is.. 1945-ben a Zichy birtok felosztásával gyökeresen megváltoztak a földbirtokviszonyok. 1948-ban államosították a község XVIII század óta létező római katolikus iskoláit, majd a gazdákat is termelőszövetkezetbe kényszerítették. A Petőfi Tsz-t alkotó 240 vajtai tag 1960-ban 1756 kh területen gazdálkodott. Később az agrárnépességet a Béke Tsz, illetve a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság foglalkoztatta. A község 1990 előtti fejlődését az is hátrányosan befolyásolta, hogy Sáregressel együtt hosszabb ideig a cecei községi közös tanács igazgatási szervéhez tartozott. Jelentősebb községfejlesztésre csak a rendszerváltás óta van lehetőség. 1994-ben megépült a gázvezeték hálózat. 1997-ben befejezik a telefonhálózat kiépítését.

Nevezetességei

HévízfürdőVajta különleges értéke a vonzó környezetben fekvő, ásványi anyagokban gazdag hévízfürdő. A hajdúszoboszlói és a sárvári vízhez hasonlítható termálvíz sótartalma literenként 1.8 gramm. A gyógykezelés ivókúrával is kiegészíthető. A legújabban feltárt kútja 67,5 celsius fokos hévizet ad, mely a hazánkban található valamennyi termálvíznél nagyobb arányban tartalmaz jodidot és fluoridot, sótartalma pedig literenként eléri a 18 ezer milligrammot.Zichy-kastélyA Zichy grófok 1650-ben szerezték meg a vajtai uradalmat, ahol - a család egy kisebb méretű, korábban épült kúriája útán építették a kastélyt. Az 1900-as évek elején a Zichy család az öt leggazdagabb nemesi család közé tartozott Magyarországon, több mint harminc magánbirtokkal rendelkezett. Pollack Mihály 1815. évi klasszicista terve alapján Havel Lipót és Schmidt Miksa építette Zichy Aladár gróf megrendelésére 1923-ban a kastélyt, amely később gyermeküdülő lett, majd oktatási intézmény kapott itt helyet. Az út mellett álló, nemesen egyszerű vonalú Zichy-kastély építkezései az 1920-as években kezdődtek meg. A kastélyt tökéletes arányosság jellemzi. Az épületen 12 kémény és 365 ablak van. Előkertje geometrikus elrendezésű, francia stílusú. A hátsó, angolkertre néző homlokzaton 13 m magas, kazettás boltozatú kupolát helyeztek el. A kupolától lépcsősor vezet a parkba. Néhány eredeti bútordarab is megmaradt a kastély berendezési tárgyai közül. A kupolatermet különböző, nemes faanyagokból kialakított, páratlan szépségű intarziás padló borítja.A második világháborút követően a Zichy család Svédországba menekült, a birtok pedig a kommunista rendszer keze alá került. Az ezt követő években a kastély a politikai vezetők és családjaik nyaralójaként szolgált. Az 1956-os forradalom után a kastélyt mozgássérült gyermekek számára átalakított táborként használták.A Calvary Chapel (Golgota Keresztény Gyülekezet) 2000-ben vásárolta meg, hogy a Kelet Európaiak számára is elérhető Biblia iskolát alapítson benne.A vásárlás egyik feltétele volt, hogy a kastélyt a Műemlékvédelmi Hivatal szempontjai alapján állítsák helyre.