Vác

telefon körzetszám:

lakosság:

33213 fő

terület:

6160 km²

Város.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Váci kistérség.
Lakosok száma: 33213.
Lakások száma: 13969.
Terület: 6160 hektár.
Telefon körzetszám: 27.
Irányítószám: 2600.

Vác (szlovákul Vacov, németül Waitzen) város Pest megyében, katolikus püspöki székhely. A Dunakanyar kapujaként ismert település Pest megye harmadik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, 900 éves történelme pedig a kultúra kedvelői számára is vonzó célponttá teszi.

Fekvése

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy alatt. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a 25 perc alatt ideérő zonázó vonatokkal, autóbuszon vagy a Duna mellett futó kerékpárúton, biciklivel. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is könnyen elérhető a város. Amióta megépült a 2/A autóút, a Budapest - Ipolyság - Krakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig - a tilalom ellenére - strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Természetesen a művészet központja is a Dunapart lett, a korzón a látogatókat váró galériák és múzeumok sorakoznak.

Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Tátra Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól Északra hegyek, míg Váctól Dél felé sík terep képe fogadja az erre járót.

Demográfiai adatok

<b>Nemzetiségi kötődés:</b>magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

<b>Vallás:</b>római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Története

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a Honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Vác névvel a 11. században találkozhatunk először (a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében). A Váci Püspökség alapjait I. Szent István királyunk rakta le, a Püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az Egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár is. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1868-ban szabadult fel végleg.

Az újáépítést a Rákóczi szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet - használóinak fehér öltözéke után - a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci Székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal, amiért azonban a Váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A Rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújításra kerültek az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanok is.

Gazdaság

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli Pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

A kommunista hatalomátvétel után az országoban zajló iparosítási hullám méginkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, az újonnan épített lakótelephez közel Fotokémia Gyárat nyitottak (Forte), a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat hoztak létre.

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját, az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője pedig a Henkel lett, de a vonattal ideérkezők még mindig áthaladnak a régi időket idéző, ma már üresen álló ipartelepen.

Gyorsforgalmi útja és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszik a várost: 1990 óta mintegy 4,6 milliárd USD értékû külföldi működő tőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner mellett az IBM üzemeiben is három műszakban, éjjel-nappal szerelik össze a számítógépalkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal a Széchenyi utcában.