Tótkomlós
Város.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Orosházai kistérség.
Lakosok száma: 6336.
Lakások száma: 2943.
Terület: 12536 hektár.
Telefon körzetszám: 68.
Irányítószám: 5940.
Tótkomlós város Békés megyében.
Fekvése
Tótkomlós a Dél-Alföldi turisztikai régióban, a Maros-hordalékkúp részének hátsági területén található 15 km-re délre Orosházától. A település közúton és vasúton egyaránt megközelíthetõ.
Története
A honfoglalás kori leletek szerint településünk és környéke különböző népek által lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak. Ebbõl a korai időszakból a nagykopáncsi kápolna őrzi a román építészeti stílus emlékét. Később az oklevelek tanúsága szerint a komlósi puszta Hunyadi János birtoka volt. 1484-ben Mátyás király tulajdonát képezte, aki Komlóst fiának Corvin Jánosnak adományozta. A terület a törökdúlás idején többször cserélt gazdát, a szerencsétlen lakosság a hódítók elől elmenekült.Az elnéptelenedett komlósi birtok báró Rudnyánszky József tulajdona lett. A báró szentandrási jobbágyait szorgalmuk és példás magaviseletük miatt szerette, ezért a vallási villongások miatt beleegyezett lakhelyük elhagyására, és a telepítésre vonatkozó szerződést velük 1746. január 8-án meg is kötötte. Mintegy 80 szlovák család érkezett a komlósi pusztára. Az ideköltözöttek lázas építőmunkába kezdtek, folyamatosan építették lakóházaikat, az istentisztelet megtartására szolgáló imaházat, az iskolát, egy tanítói lakással együtt. Szexty György lelkész vezetésével 1795-ben megépítették a most is pompázó monumentális evangélikus templomot.
A komlósiak száma, vagyona és műveltsége is gyarapodott. A 19. század második felében a magyar ajkú lakosok egyre többen lettek, ezért az ő lelki épülésükre évente négyszer magyar istentiszteletet tartottak.
A kiegyezés után, 1893-ban felépült a községháza, amelyet közös összefogással építettek. Az I. világháborúig újabb létesítmények bizonyították, hogy a lakosság és az elöljáróság tudta, a haza hasznos polgárai csak úgy lehetnek, ha a polgárosodás útját követik. Ezt a lázas építõ tevékenységüket a komlósiak a II. világháború végéig folytatták. Hosszú évtizedekre meghatározta a falu sorsát, a település lakosságának szerkezetét az 1946/48-as szlovák-magyar lakosságcsere. A siker, vagyis a minél nagyobb számú áttelepítés érdekében a befogadó ország és a helyi szlovákság szervezetei egyaránt komoly propagandát fejtettek ki. Tótkomlósról 939 család, szám szerint 3254 lakos választotta az új hazát. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a magyar anyanyelvűek áttelepítése Tótkomlósra, ám lényegesen kevesebben érkeztek, mint amennyien távoztak, mindössze 400 család, azaz mintegy 1500 betelepülő jött.
A rendszerváltás után változás történt a helyi közigazgatási rendszerben is, megszűnt az önálló képviselőtestület. A lendületes fejlődésnek köszönhető, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tótkomlós nagyközséget 1993. november 1-jével várossá nyilvánította.
Látnivalók
- Szlovák Tájház
- Tanyamúzeum
Testvérvárosai
Bereck, Románia (1995)Érsekújvár, Szlovákia (1993)Galánta, Szlovákia (1999)Jolsva, SzlovákiaNagylak, Románia (1997)Neukirchen am Brand, Németország (2000)Zólyom, Szlovákia (1994)
