Tököl
- A környék eseménynaptára
- Tököl térképe
- Környék szálláshelyei

Budapest-Közép-Dunavidék
Város.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Ráckevei kistérség.
Lakosok száma: 9737.
Lakások száma: 3514.
Terület: 3849 hektár.
Telefon körzetszám: 24.
Irányítószám: 2316.
Tököl (horvát: Tukulja, szerbül: Тукуља) város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Fekvése
Tökölt délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna és északról a tököli repülőtér határolja. Budapesttől délre kb. 40 km-re található
Története
A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. A 16. században mezőváros, s a csepeli ispán székhelye.Tököl lakosságából 1200 család horvát (rác, bunyevác), valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, ezért a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiség jelenléte. Az előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú kultúrához tartoztak.
A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a határt bejárva a Nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.
A 16. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szólnak. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott katolikus német telepeseket. Ebben az időben visszatelepültek a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.
A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.
A 20. században a település mellett található repülőtéren fogták el 1956. november 3-án Maléter Pált.
Nevezetességei
Egyéb
- Szigetszentmiklóstól nyolc km-re délre található a volt szovjet katonai repülőtér, amely ma polgári gépeket is kiszolgáló közforgalmú leszállóhely.






