Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Tiszaföldvár

telefon körzetszám:
56
lakosság:
11788 fő
terület:
8034 km2


Város.
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
Észak-Alföld régió.
Kunszentmártoni kistérség.
Lakosok száma: 11788.
Lakások száma: 4700.
Terület: 8034 hektár.
Telefon körzetszám: 56.
Irányítószám: 5430.

Tiszaföldvár város Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni kistérségében.

Fekvése

Tiszaföldvár a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság Szolnok-Túri-sík kistájegységében, Szolnoktól délre, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alsó szakaszán a Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton, a Tiszazug északi részén fekszik.

Története

A város területe feltehetően már sok ezer év óta árvízmentes, már az újkőkortól kezdve kimutathatók az ember megtelepedésének nyomai.

Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwarként említett falut és a hozzá tartozó Marthjenőt a dunaföldvári apát birtokolta.Tiszaföldvár legrégibb része a nevében a törökkor emlékét őrző Tabán. Az 1571. évi török összeírás szerint az akkori Földvár 250-300 lakosú, közepes méretű falu volt.

A magaslati fekvés és a falut két oldalról határoló Tisza mocsarai jól védhetővé tették. Bél Mátyás 1735-ben így írta le: „Egykor török végvár volt itt, vízzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben.” A települést déli irányból védő árokrendszert a mai Sánc utca vonalában, csak a XX. század elején temették be.

A hódoltság idején Földvár földesurai gyakran cserélődtek. Kisebb megszakításokkal lakott település maradt, de 1596. évi török, illetve az 1658. évi tatár pusztítások nyomán hosszabb—rövidebb időre elnéptelenedett. A zűrzavaros viszonyok ellenére a vallási élet élénk volt a településen. A reformáció ide is eljutott, és 1642-ben már kálvinista prédikátora volt a falunak, 1673-ban kálvinista templomot is építettek.

A felszabadító harcok során ismét elpusztult a falu, és csak az 1690-es évekre települt ideiglenesen újra. A Rákóczi-szabadságharc alatt az egész Kunságot így Földvárt is felégették a császári zsoldban harcoló rácok.

1722-ben különböző vallású lakók telepítették újra Földvárt, ami 1755-től az aszódi báró Podmaniczky család tulajdonában volt, akik támogatták a jobbágyok letelepedését. A megélhetést a szántóföldek, a szőlő és főként az állattartás jelentette.

1808-tól a földvári birtokon báró Podmaniczky II. János, a széles látókörű birtokos megnövelte az állatállományt, hatékonyabbá tette a gabonatermelést. Híressé vált a tiszaföldvári ménes.

A község is megerősödött, de néha mégis éhínség pusztított. A földesúr ezért 1837-ben létrehozta a Szükség Hombárt, amely a tehetősebb gazdák adományainak segítségével a szűkebb esztendőkben is képes volt biztosítani a rászorulók ellátását.

1846-ban a határból 5500 hold szántó és legelő került a lakosság tulajdonába.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején mintegy ötven földvári harcolt a honvédseregben. 1849-ben a szolnoki csatát megelőzően a környék Damjanich és Leiningen tábornokok seregének felvonulási területe volt. Fontos tanácskozások színhelye lett a földvári tiszttartói ház. 1849. március 15-én itt tartózkodott Kossuth Lajos is, ennek emlékét a helyi védelem alatt álló tiszttartó ház falán elhelyezett emléktábla is őrzi.A forradalom után nehezebb évek következtek. Az 1860-as ínséges időszakot a Szükség Hombár segítségével vészelték át, sőt a vagyont megforgatva növelni tudták a bevételeket. Ebből fejlődött ki később a Takarékmagtár, majd 1898-1947-ig a Polgári Társulati Alap, mint a tőkés társulás és vállalkozás sajátos formája.A Takarékmagtár téglagyárat és vágóhidat létesített, 1897-ben megnyitotta gőzfürdőjét. Vagyonát 100 év alatt 4000 P-ről 120 000 P-re gyarapította, miközben minden jó ügyet támogatott.

A Martfűvel és Homokkal egyesített Tiszaföldvár 1886-ben járási székhely lett. A vasút és a közút kiépítése bekapcsolta a települést az ország vérkeringésébe. A Tisza szabályozása révén nőtt a szántóterület. Bővült a szőlő és gyümölcstermelés, a termesztett kultúrnövények köre.

Az első világháború súlyosan érintette Tiszaföldvárt. 313 földvári vesztette életét a csatatereken. A román csapatok 1919. április 30-án megszállták és szinte minden terményt és megmaradt értéket magukkal vittek.

A két világháború közti időszakban a növekvő mezőgazdasági termelés, és a termékértékesítő szövetkezetek javítottak a lakosság életminőségén.

A második világháború idején 1944 őszére sokan elmenekültek az ország nyugati részébe. A település 1944. október 6. és 1945. január 6. között többször volt hol a német, hol a szovjet csapatok birtokában.

A háborút követő években politikai okokból kitelepítettek is érkeztek a földvári szőlőkbe.

A háborút követő években megtörtént a jelentősebb ipari üzemek és az iskolák államosítása. Itt kezdődött meg a környék települései közül elsőként a szövetkezetesítés.

Az 1956-os forradalmi események során a gimnázium diákjai és tanárai részt vettek helyi és más településeken rendezett nagygyűléseken, élelmiszert gyűjtöttek és azt Budapestre szállították. Komolyabb incidens nem történt.

1993. január 1-jén Tiszaföldvár városi rangot kapott.

Nevezetességei

  • Református templom
A város központi részén helyezkedik el. Késő barokk stílusban épült, 1788-ban szentelték fel. Egyhajós építmény, homlokzat előtti galériás toronnyal. A II. József által kiadott türelmi rendelet értelmében bejárata egy mellékútra nyílik, tornya is a főúttól mért legtávolabbi templomoldalra került. Így a templom mintegy „hátat fordít” a főútnak. A hajó két végén három-három ívvel alátámasztott kórus található, a bal oldalán pedig fakarzat húzódik. Orgonája hangversenyek tartására is alkalmas. A mennyezet kazettás, a falak fehérek, a padok szürkék, csak a szószék díszítése és a kazetták közepének rózsái aranyozottak. A templomkertben a régi temető több értékes sírköve látható. A torony kerengőjéből az egész települést be lehet látni.A főtérre néző jelenlegi főbejárata csak az 1929. évi renoválás során kapta meg a díszesebb, barokkos formáját.

  • Evangélikus templom
A templomot 1855-ben építették késő klasszicista stílusban. Egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel. A főbejárat előtti magas, oromzatos timpanonnal ellátott portikuszt két sarokpillér és két oszlop tartja. A hajó központi, négyzetes része csehsüveg boltozatú. Az oltár feletti rész, valamint a torony mellett lévő karzat hosszanti dongaboltozattal fedett. Berendezése klasszicista stílusú.

  • Katolikus templom
1894-ben emelték Szűz Mária és Szent István tiszteletére a kéttornyú, színes téglás, neoromán-neogótikus stílusban készült templomot. Szentélyében Szűz Máriát, a sekrestyében pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázoló ablak van. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor a koronát felajánlja Szűz Máriának. A templomban lévő „Szentföldi kiállítás” a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjteményéből áll. A templomkertben épült a lourdesi barlang, ami körül nyíl alakú márványtáblák jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

  • Római katolikus templom
A homoki részen a Döbrei János úton található római katolikus templomban őrzik a torinói halotti lepel egyetlen magyarországi másolatát, Dinnyés Lajos alkotását. A 436 x 110 centiméteres vászonra pontosan rávitt mindent, ami az eredetei torinói halotti leplen látható.

  • Tiszttartói lakás
A Kossuth út bal oldalán a 101. szám alatt van az egykori tiszttartói lakás, amelyben 1849. március 15-én – a korabeli feljegyzések szerint – járt Kossuth Lajos is, a szolnoki csata előkészítése során. A ház falán márványtábla emlékeztet a nagy eseményre. Az épület helyi védelem alatt áll. Ebben a házban született Somogyi Károly, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítója.

  • Tiszazugi Földrajzi Múzeum
Hosszú ideig a református templom melletti egykori iskolaépületben működött a Tiszazugi Földrajzi Múzeum. A gyűjtemény létrehozása dr. Varga Lajos gimnáziumi tanár és Szlankó István múzeumigazgató nevéhez fűződik. A múzeum szakgyűjteményének túlnyomó részét a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyag teszi ki: mintegy kétezer természettudományos, ezernyi néprajzi, kétezernél több történeti dokumentációs, kb. tizenkétezer adattári anyag gyűlt össze, s amellett számtalan negatív, dia, könyv, folyóirat és térkép. A múzeum őslénytani gyűjteménye a harmadik legnagyobb Magyarországon. A gyűjtemény kiemelkedő darabja a Tisza medréből 1968-ban kiemelt bödönhajó. A múzeum 2006. évtől a Kossuth L. út 101. szám alatt várja a látogatókat.

  • Kossuth tér
A századforduló táján alakult ki a város történelmi hangulatot árasztó építészeti együttese a Kossuth téren, ahol Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra áll. A szobrot Poroszlai Sándor tiszaföldvári születésű szobrászművész készítette a helyiek felkérésére 1914-ben. A szobor mellett található az 1894-ben fúrt ártézi kút díszes kőmedencéje. A kút fölé hajol – a szájhagyomány szerint a kút fúrásakor ültetett – tölgyfa hatalmas lombkoronája. A kút és a tölgyfa egyaránt helyi védelem alá tartoznak. A parkot gondozott díszkert, padok, valamint körben felállított kovácsoltvas kandeláberek teszik kellemessé. A park négy oldalán álló épületek: Tiszaföldvár Város Polgármesteri Hivatal, Kollégium (egykori járási székház), református templom és az egykori közfürdő.

  • Somogyi-emlékmű
A katolikus templom előtti kis téren a szegedi Somogyi Könyvtár alapítójának, Somogyi Károlynak az emlékműve áll.

  • Aradi Vértanúk emlékműve
Az emlékoszlopon a vértanúk faragott arcmása látható.A városban megtekinthető továbbá az I. és II. világháború és az 1956-os forradalom hősei emlékére állított emlékmű.

  • Strandfürdő
A létesítményt a Tiszaföldvári Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti. A fürdő 71 °C-os termálvize gyógyhatású. Az alkálikloridos, hidrogénkarbonátos termálvíz reumatikus, ízületi betegségeket enyhít. A strand mellett üdülőterület és sátorozásra alkalmas terület is található. A földvári strand nagy népszerűségnek örvend az edzőtáborozó sportolók körében, több egyesület is a településen tartja nyári felkészülésének egy részét. A létesítmény területén melegkonyhás étterem, büfé található. Strandröplabda, futball és vízilabdázási lehetőség, továbbá lovaglásra alkalmas terep várja az ide látogatókat.

  • Pálinka, Hungarikum
Az ország legjelentősebb pálinkaversenyén egy tiszaföldvári szeszfőzdés, Szicsek János tarolt: egy arany-, egy ezüst- és két bronzérme jelezte, igazán komoly szakmai munkát végez a vállalkozó. Szicsek János emellett Budapesten létrehozta a Magyar Pálinka Házát, ahol a hungarikumnak számító szeszes ital kultuszának megteremtése mellett a kisebb főzdék termékeinek szeretne megfelelő helyet biztosítani.

Híres emberek

  • Itt született 1913. szeptember 7-én Papp Bertalan kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.

Külső hivatkozások