Timár

telefon körzetszám:

lakosság:

1425 fő

terület:

2182 km²

Község.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Tiszavasvári kistérség.
Lakosok száma: 1425.
Lakások száma: 532.
Terület: 2182 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4466.

Timár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.

Fekvése

Hajdú megyéből átnyúló Hajdúhát kistérség része, a Tisza-folyó mellett, közel Rakamaz városhoz.Timár a Tiszahát északi részén, Nyíregyházától ÉNy-ra, mintegy 35 km távolságra, a Tisza partján található település. A 38-as útról Rakamaznál leágazó alsórendű úton érhető el, a legközelebbi vasútállomás Rakamazon található a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonalon.

Története

AA község első írásos említése 1067-ből való, melyben a szabolcsi vár birtokaként tartják számon.

A település neve tükrözi, hogy egykori királyi várnépek lakóhelye volt; a király tímárai és a várispánság szolganépei lakták. A tímár foglalkozásnév, ebből vált településnévvé.

A falu a tatárjárás során minden bizonnyal elpusztult. 1245-ben már pusztaság volt, melyet IV. Béla adott királyi adományként a Gut-Keled nembeli István comesnek. Egy ideig az egri püspökség tulajdonába tartozott, de a XIV. század elején a Báthori család kezébe került, akik három évszázadon át birtokolták. Egy 1437-ben kelt Anjou-okmány és a Szászdi apátság alapítólevele már lakott településként említi. 1588-ban Báthori Istvánnak 25 jobbágya volt a faluban. Báthori Gábor halála után az erdélyi fejedelmek: Bethlen Gábor és István, majd I. és II.

Rákóczi György tulajdonába került. A XVII. század végén II. Rákóczi Ferenc zálogba adta gróf Zinzendorf Ferdinándnak, aki a falu benépesítése érdekében a megyétől adómentességet kért. A szatmári béke után a többi Rákóczi vagyon sorsára jutva kincstári tulajdonba került, s a jobbágyfelszabadításig ott is maradt. A kincstár római és görög katolikus ?rutén" telepesekkel népesítette be. A XIX. század elején a községet tűzvész pusztította el, de a század végére újból benépesült és 1930-ban már 1.891 fő lakta.

Nevezetességei

1388-ban a falunak már volt temploma, amely a XVI- században protestáns kézbe került.1744-ben egy fatemplomot építettek. A század közepére olyan állapotba került, hogy helyére már 1795-ben felépítették a mai templomot, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A régi templomból átkerült harangon 1780-as évszám olvasható. Utcasornál beljebb, kis dombon álló egyhajós templom, belsejében boltozott. Az épületet 1944-ben felrobbantották, a torony és a hajó első boltozatrésze elpusztult. Jelenlegi homlokzatképzését 1948-ban kapta, ekkor építették újjá az elpusztult részeket; a boltozatot kijavították és újrafestették. Berendezése XVIII. századi barokk, ill. késő barokk: Ikonosztáz, oltárok, püspöki- és szószék, a szentély padjai. A templompadok XIX. századvégiek, eklektikusak.