Község. Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Észak-Magyarország régió. Mezőkövesdi kistérség. Lakosok száma: 1497. Lakások száma: 658. Terület: 3034 hektár. Telefon körzetszám: 49. Irányítószám: 3423.
Tibolddaróc község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükkalja borvidék központjában.
Fekvése
A Bükki Nemzeti Park határán, a hegység déli oldalán a kácsi patak védett völgyében helyezkedik el.Szőlő és szántóföldjei, valamint erdőterületei több völgyet is magába foglalva messzebbre nyúlnak.<br>A falucska két főutcás település szerkezettel és egy domboldalon elhelyezkedő többszintes pincefaluval rendelkezik.
Eger a legrövidebb úton 26 km, Miskolc pedig légvonalban 15 km távolságra van. Az M3 autópálya kb. 17 km távolságra halad a falutól délre, Mezőkeresztes alatt. A 3-as főút délről határolja kb. 3 km-re a falut és Bükkábrányon halad keresztül.
Éghajlata
A Bükk déli oldalának közepén található község északi irányból, a hegységnek köszönhetően, komoly védelmet élvez. A szélsőségesen kemény viharos jégeső és zivatar ritkán borzolja a települést és szőlőföldjeit. A kemény fagyos hajnalok sem jellemzőek. A jó levegőről közel 100 000 hektár erdő gondoskodik.
Története
Tibolddaróc a jelenlegi formájában, a Török Hódoltság után alakult ki. Először Alkács és Középkács néven említik, Örsur kaliz földművesei igyekeztek a vidéken szőllőtermesztéssel és borkészítéssel kihasználni a kitűnő területi adottságokat.
A Kácsi-patak völgye lakott hely volt már a történelem előtti időkben; ezt bronzkori leletek is bizonyítják.
A Tiboldok, Őrsur leányági örökösei, a helység névadói.
A Daróc név eredete három bizonyításra váró megoldást is tartogat:
posztóból készített zeke vagy nadrág,
vadfogó,
Attila fejedelem holttestét ezüst koporsóba helyező sámán neve.
Műemlék és műemlék jellegű épületekben gazdag a település. Néhány kastély és kúria, valamint vár, szobor és szoborcsoport és szépen gondozott helytörténeti gyűjtemény jelzi, hogy vannak tradíciók, a múlt dicsősége, fényes jövőt keres.A nyugalom és a madárdalos csend, valamint a Bükk hegységből folyamatosan érkező csodálatos jó levegő ad, ma már igazán értéket, a településnek.A falu déli határában aszfaltos út mellett, a patakparton melegvízforrás van lefojtva. A 1960-as évek elején kőolajat kerestek és 73 fokos melegvizet találtak, ami olyan erővel tört fel, hogy alig tudták elfojtani.
Nevezetességei
A Pincefalu
A pincefalu mérete és belső szerkezete elképzelhetetlenül nagy. A több mint egymillió köbméternyi kifaragott pincét, mivel azok a föld alatt vannak - csak elképzelni lehet, így a látvány nem érzékelhető. Közel egy kilométer szélességben, általában három szint magasságban vannak a pincefalu utcái. Az utcákról nyíló tufába faragott pincék térfogata meg sem becsülhető pontosan a változatos és felmérhetetlen méretek miatt.
A pincefalu keletkezése rendkívűl sajátos, ezek a pincék még a múlt század közepén is barlangházak voltak. Földműves családok laktak tufába vájt barlanglakásokban.
A politika mindenkor saját szégyenfoltjaként kezelte ezeket az egyébként száraz, nyáron hűvös, télen meleg barlanglakásokat. Az egy-két szobás alápincézett, igényesen kifaragott barlanglakásokat szép lassan megeszi az erózió vagy rendre átalakulnak borospincének.
Az 1950-es években, a fehérre meszelt barlanglakások - a mai panelházakra emlékeztető formában - léteztek és adtak otthont több ezer embernek.
Jellegzetessége a pincerendszernek, hogy a könnyen faragható tufában szép formákat, íveket lehet faragni. Az ügyesen faragott pincékben a klasszikus boroshordók és hatalmas tartályok mellett még ma is megtalálható pince oldalfalaiban faragott és fúrt nyílások. Ezekben a polcszerű bemélyedésekben a vendéglátó házigazdák évtizedek óta halmozódó italkészlete megtalálható. Különösen gazdag a Szucsko-pince, ahol több ezer üveg, olykor 15 - 20 éves pálinkát vagy bort és pezsgőt rejtenek a furatok és boltozatos faragások.
A pincefaluban lévő pincék általános méretei jellemzően gyalogos forgalomra vannak kifaragva, de akad jónéhány olyan is, amiben teherautóval is lehet közlekedni.
A pincefalu minden évben otthont ad a szabadtéri főzés-sütés szerelmeseinek. A bográcsos és egyéb "füstös" ételek illatával telítődött panorámás pincefalu vendégei évente egyszer nyár elején a modern konyhából kitagadott középkori módszerekkel sütnek és főznek, a Vig daróci pincék Főzőfestztiválja néven, évente egyszer megrendezésre kerülő szabadtéri rendezvényen.
Bottlik-kastély
1830-ban, klasszicista stílusban épített kb. 600 nm alapterületű kastély. Névadója Báró Bottlik József a megye vezető politikusa volt - fénykorában. A főépület boltozatos. A nyugati irányban épült boronafödémes lakószárnyakat átalakították szálloda jellegű lakószobáknak. A körülötte lévő park kb. 5-6 hektáros. Szélhámosoknak köszönhetően reménytelen a kastély jövője, szerencsére jó tető van rajta, így remélhetőleg lassan fog tönkremenni.
Gencsy (Reissmann)-kúria
1800-as évek elején épített, barokk - klasszicista stílusú, kb. 300 nm alapterületű kuriácska. Kőből megépített boltíves födémszerkezete jól bírja az évszázadokat. Borászati tevékenység központja volt a Törley pezsgő alapborát készítették itt. A háború után - még a '70-es években is - csináltak itt pezsgőalapnak alkalmas szárazbort, akkor a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság birtokolta. Sajnos a melléképületeket már lebontották vagy funkciójuk megváltozott. A főépület és a cefréző medence még tartja magát. A mai kocsma épülete - valamikor erőműként szolgálta a létesítményt és a falut. A komplex egész úgymond "Gencsy-kert" 4-5 hektáron elterült teniszpályás, kertészetes, lepárló üzemes, borászatos múltjával és építményeivel nagyon szép lehetett fénykorában.
Majtényi-kúria (késő barokk)
A Mária Terézia uralkodása alatt épült késő-barokk "gyöngyszemet" most (2006) újította fel egy helyi vállalkozó. A tetőtér-beépítés idegenforgalmi vállalkozást sejtet.
Katolikus templom Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére
1826-ban épült a főhajó a kor sajátos barokk-klasszicista stílusában. A torony az 1900-as évek elején épült, a főhajó stílusában. A templom orgonája, a kor színvonalának értékes műszaki alkotása.
Református templom
Szerény méretekkel, de célszerűen szolgálja küldetését.
Katolikus parókia (késő barokk)
A templomépítés után készített épületben nagyon szép kolostorboltozatos födémszerkezet van. A jelentéktelennek tűnő és a templom árnyékában szerényen meghúzódó épület még nem volt felújítva, kitűnő műszaki állapotban van. Sajnos a '70-es években, színes drótüvegből és acélszelvényekből készült folyosókorlát a keleti homlokzat látványát elcsúfítja. Nem szerencsés az udvar parkosítása sem.
Református parókia
Igazi tornácos udvarház, klasszicista jelleggel épült paplak. A falu főutcáján szerényen és omladozva várja, hogy történjen valami.
Nepomuki Szent János-szobor
A Gencsi (vagy Reissmann)-kert dél-nyugati sarkában épített barokk filagóriával fedett szobor. Az utazók védőszentje emlékeztet arra, hogy a Daróciaknak sokat kellett utazni a bor értékesítése és szállítása érdekében.
Bottlik mauzóleum
A Bottlik-család sírhelye önkormányzati gondozásban van.Fehér mészkőből és márványból épített, keleties hangulatú mauzóleum. A belső térben egy fehér márványból készített angyal és egy kiságy szoborkompozíció - megragadóan csodálatos művészeti alkotás - a kisgyerekként meghalt Bottlik gyermek emlékére.
Halassy-kúria
Igazi klasszicista épület, jelenleg lassan elhúzódó felújítás alatt. Névadója egy XX. század első felében élt pénzügyminiszter. Tibolddarócon van eltemetve.
Pandula-kúria
Szerény méretekkel rendelkező klasszicista ékszer. Névadója a falu postamestere volt. Boltozatos nappalival, északra néző csendes lakószobáival, célszerűen elrendezett kiszolgáló helységekkel és kőoszlopos - tornácos hátsó bejárattal felhívja a figyelmet őseink tiszteletre méltóan ízléses építkezésére.
Kőhodály
A riolit tufába faragott juhhodály, méreteivel és sajátos stílusával mezőgazdasági műemlék. Az erdő közepén jelzi, hogy ott valamikor juhok legelésztek. Egy komplex gazdasági épület, amiben felismerhetők még ma is, a régi praktikus megoldások. A fiatalok kedvelt kirándulóhelye.
Szent Donát szobor
A több száz éves elődje nem bírta talpon a kommunista morált és ledőlt.Az eredeti talapzat helyén, felavatott szobor ismét védelmezi a daróci szőlőket.
Kossuth szobor
A katolikus templom mellett lévő parkban egy bronz mellszobor. A szabadságharc vezérének emlékére. Rendkívűl érdekes, hogy Tibolddaróc nem adott Kossuthnak katonát, lehetséges, hogy az utódok a mellszobor létesítésével próbálták őseik tévedését(?) jóvátenni.
Világháborús emlékmű
Eredeti formájában - vörös csillaggal a tetején ünnepelte a "felszabadító szovjet katonákat". A rendszerváltást követően került a helyére és a múlt századi világháborús halottainknak névsora olvasható, az emlékmű márványlapjain.
Szabor-ház
Magánkézben lévő helytörténeti kiállítás. Számtalan régi érdekesség egy szépen gondozott és rendezett gyűjtemény a pincefalu legszélső parasztházában, annak udvarán és épületeiben.
A gyűjtemény lakásfelszerelési eszközöket, munkaeszközöket, borászati eszközöket mutat be tibolddaróci emberek múltszázadi ismereteit és életét megidézve. A szabadtéri sütés-főzés összes ismert eszközeivel is találkozhatunk a gyűjtemény udvarán kialakított kerti konyhában.
Lónyai-ház
Névadója a falu kovácsmestere és lakatosa. Az udvarház épülete és melléképülete a közismerten precíz névadójának és jelenlegi tulajdonosának köszönhetően, jó állapotban van. A kovácsműhely minden régi felszerelésével, egy letűnt szakmai és építészeti mementója. A lakóház, a kovácsműhely és a melléképületek jól szemléltetik a múltszázadban élt emberek hétköznapjait.
Községháza
A hatalmas hársfák árnyékában lévő önkormányzati székhely egy klasszicista épületben működik.
A közelmúltban elvégzett felújítás csak a belső elrendezést változtatta meg, így a külső homlokzatok a klasszicizmus egyszerűségét és célszerűségét jól megőrizték.
Pesty Patikus Pince
A pincefalu szívében, csúcsíves ablakokkal és ajtókkal épített váracska, látványos bástyákkal, vízköpőkkel, "lóhíves"-el középkori hangulatot sejtet. A váracska földalatti része egy tufába - faragott valamikor a Halassy uradalmat kiszolgáló - pincerendszer. Legérdekesebb része a "hombár" ami jól bemutatott helyi építészeti ritkaság. A hombár egy szemestermény (búza, kukorica...) tároló, ami viharos időkben élelmiszer rejtekhelyként is szolgálta birtokosait.
