Tatabánya

Tatabánya adatai:
telefon körzetszám:
34
lakosság:
70541 fő
terület:
9147 km2
Leírás


Megyei jogú város.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tatabányai kistérség.
Lakosok száma: 70541.
Lakások száma: 29667.
Terület: 9147 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2800.

Tatabánya megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye székhelye.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye déli részén, a Gerecse-hegység és a Vértes-hegység közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya érinti, a Bécs–Budapest vasútvonal keresztülszeli a várost. A környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze.

Történelem

Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy-család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.

Az 1785-ös népszámlálás <!-- nem 1787? --> adatai szerint Alsógalla lakossága 580 fő, Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jónéhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szerveteket alapítottak.

A két világháború után, 1947. október 1-én Bánhidát, Felsőgallát, Alsógallát és Tatabányát, a négy szomszédos községet Tatabánya néven egyesítették, és 1950-ben Komárom megye székhelye lett. A város újjáépítése a kommunista rendszer alatt kezdődött. A régi üzemek, szervezetek, épületek felújítása után újra megnyitották a bányákat is. Ezek a változások jelentős hatással voltak a lakosság számára is, ami rohamosan növekedésnek indult, és a csúcsot az 1980-as évek közepén érte el, ekkor a lakosok száma 80&nbsp;000 körül volt.

A város ipari jellege a politikai rendszerváltásig meghatározó volt. Ezután a nehézipar és a bányászat jelentősége csökkent és a város gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott.

1991 óta megyei jogú város.

Tatabánya városrészei:

  • Belterületek: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Kertváros, Óváros (az egykori Tatabánya), Újtelep, Újváros
  • Külterületek: Csákányospuszta, Síkvölgypuszta, Szőlőhegy.

Infrastruktúra

Az ezredfordulón Tatabánya háztartásainak száma 30&nbsp;000 fölé emelkedett, melynek több mint 90%-a közművesített, 12%-a gázzal is ellátott. A háztartások 60%-a távfűtött és telefonnal ellátott. Majdnem minden háztartásban elérhető a kábeltelevízió. Az utak 98%-a aszfaltozott. A tömegközlekedés és a szemétszállítás jól szervezett.

Oktatás

A 20. század közepéig a átlagosnak mondható volt a város oktatása. A bányászkodás miatt azonban az általános iskolát végzettek száma elmaradt az országos átlagtól. A század végére ez gyökeresen megváltozott. Egyre több a középiskolát végzett a városban. Jelenleg 5 bölcsőde, 18 óvoda, 16 általános iskola és 10 középiskola található a városban. 1992-ben megalapították a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, néhány évre rá megjelent a városban a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata is.

Kultúra és sport

Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye a Jászai Mari Színház. Ezen kívül számos kultúrház, ifjúsági központ, könyvtár és múzeum végez kulturális munkát.

Az 1910-ben alapított Tatabányai Bányász Sport Club (TBSC) osrzágszerte ismert. Jelenleg számos sportegyesület tlálható a városban, melynek sportolói Európa-szerte ismertek.

Tatabányán található a Komárom-Eszergom megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza („megyei kórház”) és a hozzá tartozó Gőzfürdő, mely főként reumatikus betegségek gyógyítására specializálódott.

Ipar, gazdaság

A 60-as évek végéig a legmeghatározóbb ipari terület a bányászat és a rá épülő iparágak voltak. A rendszerváltás utáni évekig vegetáló bányászkodást hamarosan felváltotta a bányászatra épült iparágak privatizációja. Az így kialakult helyi vállakozások mellett egyre több multinacionális cég települt Tatabányára, főként az újonan megnyitott ipari parkba, ami napjainkban is csak egyre bővül.

Látnivalók

  • Jászai Mari Színház
  • Turul-emlékmű (Európa legnagyobb madárszobra).
  • A Szelim-barlang és a Gerecse-hegység kedvelt kirándulóhelyek.
  • Csónakázó-tó egy szép kis tó a város szívében kis szigettel a közepén.

Kistérség

Tatabánya kistérségéhez a következő települések tartoznak:
  • Gyermely
  • Héreg
  • Környe
  • Szárliget
  • Szomor
  • Tarján
  • Várgesztes
  • Vértessomló
  • Vértesszőlős

Testvérvárosok

  • Aalen ( - Németország)
  • Będzin ( - Lengyelország)
  • Christchurch ( - Nagy-Britannia)
  • Fairfield ( - Connecticut, USA)
  • Izsevszk ( - Oroszország)
  • Székelyudvarhely ( - Románia)
<!-- * Groznij (Oroszország) Tudtommal ez már nem él... A helységnévtáblán sem szerepel! -->

Baráti városok

  • Arad ( - Románia)
  • Érsekújvár ( - Szlovákia)
  • Saint-Ghislain ( - Belgium)
  • Saint-Lô ( - Franciaország)

Külső hivatkozások