Tata

A környék eseménynaptára
Tata térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

24805 fő

terület:

7818 km²

Város.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tatai kistérség.
Lakosok száma: 24805.
Lakások száma: 9439.
Terület: 7818 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2835.

Tata (németül: Totis): város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében. A Tatai kistérség központja.

Fekvése

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.
A város legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő mely 120méterre van a tengerszintje fölött
A megyeszékhely, Tatabánya, 9 Km-re délkeleti, Budapest 60 Km-re keleti irányban fekszik. A városon áthalad az 1-es főút és az 1-es számú vasúti fővonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya, amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.

Szomszédos települések

Agostyán, Almásfüzitő, Baj, Dunaalmás, Kecskéd, Kocs, Környe, Mocsa, Naszály, Neszmély, Szomód, Vértesszőlős, Szőny

Demográfiai adatok

A 2001-es népszámlálás alapján a városnak 23 937 lakosa van, ebből 93,3% magyar, 0,6% roma, 0,2% szlovák, 1,6% német és 6,5% egyéb.

Nevének eredete

A legvalószinübb, hogy a Miskolz nemzetség, Tota nevü tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volscus nyelvben tota, illir, thrák nyelvben theuta, közösséget, emberek közösségét jelenti.

Tata oklevelekben előforduló korai elnevezései:

1221 Tota
1225 Tata
1231 Thata
1233 Thata és Tata
1237 Tata
1268 Thota

Késöbb előfordult még a Dotis, és a Totis emlités is

Története

Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert.A tatai porhanyó-bányában körülbelül 50ezer éves, a Würm-eljegesedés korai szakaszából való származó telepet tártak fel. Az ősember itt is kiszáradt mésztufa-medencékbe telepedett be. A kova és kvarciteszközök mellet két fontos tárgy: mammutfog lemez csurunga és egy karcolt amulet került elő. A tatai ősembercsoport ideiglenes szállása lehetett a közeli Szelim-barlang Tatabányán. A várost a rómaiak is ismerték, le is telepedtek itt, erre a napjainkig fennmaradt leletek utalnak. A középkorban Tata gyors fejlődésnek indult, a lakosság száma is növekedhetett, erre utal, hogy már ekkor is több templom állt a településen. Nagy Lajos uralkodása idején elkezdődtek a vár építési munkái, a fénykor Zsigmond és Mátyás korára tehető. A várat az 1460-as években Mátyás parancsára reneszánsz stílusúvá átépítették. 1510-ben II. Ulászló uralma alatt a városban tartják az országgyűlést. A török háborúk idején végvára révén kiemelt szerephez jut. Vára 1529-ben idegen fennhatóság alá került, majd az idő folyamán többször gazdát is cserélt. (bécsi béke után királyi, a török kiűzése (1699 karlócai béke) után Habsburg uralom). A vár védői 1605-ben csatlakoztak a Bocskai, majd 1705-ben a Rákóczi szabadságharchoz. A bukott szabadságharc után megtorlás következett, várát felégették.

A Pallas Nagylexikon 1851-ben így írt a városról:

(Totis), csinos és fejlődő nagyközség Komárom vármegye tatai j.-ban, (1891) 895 házzal és 6925, túlnyomóan magyar lak. (közte 3633 r. kat., 2518 helvét és 673 izraelita), a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, királyi közjegyzőség és adóhivatal széke, kegyesrendi szerzetházzal és algimnáziummal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Tata a vele összeépült Tóváros nagyközséggel (4257 lak.) egy szép nagy tó körül terül el, utóbbi síkon, míg maga Tata domboldalban épült. A két község közt a tó partján emelkedik az 1897-ben elhalt Esterházy Miklós gróf kastélya és a régi vár; a várban gazdag levéltár, acélmetszetgyüjtemény és képtár (Leonardo da Vinci egy művével) van, a kastély egyik szobájában irta alá Ferenc király 1809 okt. 14. a bécsi békekötés; nevezetes a Fellner és Hellmer tervei szerint 1889. épült díszes szinház. A kastélyhoz csatlakozik a 140 ha. terjedelmü, ritka szép angolkert a Cseke-tóval. Tata vidékén számos bővizü langyos forrás fakad, melyek Budapestnek vizzel való ellátásánál is kombinációba jöttek, de magas hőmérsékletük miatt figyelembe nem vétethettek. Tata ma a fővárosiaknak kedvelt kiránduló helye; látogatott lóversenyeket is rendeznek itt s nevezetes az Esterházy-féle versenyistálló.

Műemlékek, látnivalók

Öreg-tó

A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, a ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Napjainkra a világ egyik fontos vízi élőhelyévé vált: a vadludak Európában sehol sem pihennek meg ilyen tömegben egy város közepén, olykor 10-15 ezer példány is itt éjszakázik. A tó és környezete a Natura 2000 és a Ramsari-egyezmény védelmét élvezi, a R.-egyezmény a kiemelt fontosságú vízi élőhelyek megőrzését segíti. A tó környéke akadálymentesített. Kíváló lehetőségeket kínál a vízi sportok szerelmeseinek.

Cseke-tó

A tavat mesterségesen alakították ki, később köré települt a híres angolpark. A tó felülete 69 hektár.

Angolpark

A park telepítéséhez az 1780-as évek elején kezdet hozzá Esterházy Ferenc gróf javaslatára Böhm Ferenc uradalmi mérnök, és 1783-ban készült el. A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955-től természetvédelmi terület.

Tatai vár

1397-1409 között épült a Lackffy család birtokközpontjaként, egy vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra.
1397-től királyi birtok, Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte fénykorát mint nyaraló-kastély.
A török háborúk idején a Buda és Bécs közötti vonalon, a végvárak sorában, a komáromi vár előváraként jelentős szerep hárult rá.
1529-ben került első ízben idegen kézre a vár, aztán az évszázadok során több kézben is „megfordult”.
1568 után megépült az olasz bástyás vár, igazi erődítménnyé azonban nem vált.
1605-ben a vár őrsége csatlakozott Bocskai szabadságharcához, de a bécsi béke után újra királyi főhatóság alá, majd a törökök kiűzését követően Habsburg fennhatóság alá került.
1705 novemberében a vár kapui megnyíltak Rákóczi serege előtt, és így a város is a fejedelem oldalára állt. A szabadságharc megtorlása a várat sem kímélte, felégették.
1727-ben a tatai uradalmat Galánthai gróf Eszterházy József országbíró vásárolta meg. Az uradalmi építőmester, Fellner Jakab által 1755-ben épített bejáró a mai napig a vár megközelítésének fő útvonala.Az új kapu és a török kori bejáró közé egy börtöncellákkal ellátott úgynevezett udvarbíró házat építettek, börtönkápolnával. Az Esterházy család levéltára, gyűjteményei kerültek az épület emeleti részeire, míg a földszinten lóistállót alakítottak ki.
1815 -ben végeznek a várépület megmaradt szárnyán romantikus stílusú átalakításokat. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készülnek a jellegzetes neogótikus ablak és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz. A déli oldalra, a teraszhoz kapcsolódóan az angolkertben is tevékenykedő Charles Moreau építész tervei alapján egy kis zárt erkély is épül.
1896-1897 -re nyerte el az udvari front a mai képét. Az ekkor Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit és itáliai gótikát idéző módon építették át az emeleti ablakokat is. Az épület belsejében új lépcsők és boltozatok készültek a 19. század elején.
1954 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum, amely a Komárom-Esztergom megyei múzeumi szervezethez tartozik. A gyűjtemény alapját a még 1912 -ben megindult múzeumszervezői munka teremtette meg, illetve a piarista gimnázium gyűjteményének tárgyai. A tervszerű, muzeológiai alapú gyűjtőmunka 1956 óta folyik.
1965 -ben indult meg a vár ásatása és feltárása. A várárok, a kazamaták illetve a vár kútjának régészeti feltárása még várat magára.
1997 -ben nyílt meg a római Pannónia provincia Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített belső tér rekonstrukciója, amely teljességével a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse. A vár földszinti kiállítótermeiben még a korábbi kiállítás részeként kialakított római és középkori kőtár illetve régészeti emlékeket bemutató egységek láthatóak.
2000 -ben új tárlat rendezése kezdődött, az épület részleges felújításával, rekonstrukciójával párhuzamosan. A szakaszosan megnyíló új állandó kiállítás már látható részei a tatai fazekasság, a 18. századi és 19. századi mezőváros, és a főúri élet, a fajansz-manufaktúra emlékeit bemutató termek.

Műromok

Az Angolparkban található, Charles Moreau, francia építész építette 1801-ben, neogótikus stílusban. Az 1220 körül épült vértesszentkereszti román stílusú templom faragott köveit szálíttatták ide az Esterházyak. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el

Kastély

Eszterházy Miklós felkérésére Fellner Jakab tatai építõmester tervei alapján készült, késõbarokk stílusban.

1776-ban nyerte el mai formáját. A tatai kastély mûemlékegyüttesébõl kiemelkedik a fõépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Eszterházy-sétányra néz. Nyugat felõl az un. "kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Az együttes mûvészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli a fellneri építészeti jegyek legjellegzetesebb vonásait.
1809 augusztus_22. -től november_21. -ig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Ludovica királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809 október_14. -én, a kastély északi toronyszobájában.
1849 május_2. -án Görgey a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával.
1921 október 22. -én éjjel megérkezett IV. Károly magyar király kíséretével a tatatóvárosi állomásra, ahol Esterházy Ferenc gróf és felesége üdvözölte. A vesztes "budaőrsi csata" után, október 24. -én délben érkeztek vissza az Esterházy-kastélyba, ahol IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt, Gratz Gusztávot, Zichy Istvánt és Gyürky grófot a nemzeti hadsereg őrizetbe vette. IV. Károly és felesége október 25. -ét szűkebb környezetében a grófi kastélyban töltötte. Egyedül a tóvárosi kapucinus zárda főnökét engedték be, aki a kastély kápolnájában misézett. A királyi pár október 26. -án hajnalban hagyta el Tata-Tóvárost, és 13órakor érkeztek meg Tihanyba.
1945 március 19. -e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették. A megmaradt bútorokat a lakosság vitte el. Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe. Az ott működő Budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945 július 26. -án a kastélyban helyezték el. Ekkor a Városi Kórház kezelésébe került a kastély és a hozzá tartozó épületek is.
1999 -től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen áll. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében van.

Harangláb (nyolcszögletű óratorony)

Tata második legismertebb jelképe.Fellner Jakab épitész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Országgyűlés téren álló Óratorony.1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindely fedéssel épült. Az I. világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték A négy fióktetőbe órát helyeztek el.2004 Augusztus_20. -án adták át a felújitott tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Fellner-kilátó

1934 -ben épült a Kálvária-dombon ez a 45 méter magas torony, Stieber Antal ólomsörétgyárának. Napjainkban kilátó toronynak használják.

Szabadtéri Geológiai Múzeum

Geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezoikumának, a föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. Az egykori kőfejtőben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkő-, tűzkő-, homokkő- és márgarétegekben felfedezhetők a kőzetekben található ősmaradványok (kagylók, csigák, stb.). E korszak nagy kiterjedésű tengerének fejlődéstörténetét tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkő kőzetei. A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezői Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triászkori élőlények - a Megalodus-kagylók nyomán. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt tűzkő bányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató.

Cifra malom

A malom első említése 1587-re tehető. Az ezidőtájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne, napjainkban kiállítóhely, múzeum szerepét tölti be. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753 barokk stílusúvá átépítették.