Tárkány

lakosság:

1605 fő

terület:

6499 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Kisbéri kistérség.
Lakosok száma: 1605.
Lakások száma: 626.
Terület: 6499 hektár.
Irányítószám: 2945.

Tárkány község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben. Vasdinnyepuszta és Vadasmajor tartozik hozzá.

Fekvése

Tárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a megye nyugati határának közelében.

Története

A település első nyomát egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. 1275-ben már villa Tarkanként említik. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya, tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyja. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladja Tarch Mártonnak.

A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartják számon, majd Gencsy pannonhalmi főapát veszi zálogba. 1684-ben telepíti újra a falut, majd 1693-ban bérbeadja Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában marad.

Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.

A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.

1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.

Ölbő

1171-ben említik Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepel, majd csere folytán a Zách és Jáki családé, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé, 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kap rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosítja el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe.A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek.Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.

Vasdinnye-puszta

Battyán Lajos nádor kezére kerültVasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említik Dinna, Digna néven.Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említik, s ekkor már áll Szent Márton tiszteletére épült temploma is.A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült.1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Battyán Lajos nádor kezére került.A Battyániaktól később a kincstár vette meg,s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.

Nevezetességei

1775-ben épült fel copf stílusban műemlék jellegű római katolikus plébániaháza.
Római katolikus temploma 1790-ben épült, későbarokk stílusban.
A község református templomát 1790-ben építették.