Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Tard

telefon körzetszám:
49
lakosság:
1392 fő
terület:
4049 km2


Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Mezőkövesdi kistérség.
Lakosok száma: 1392.
Lakások száma: 578.
Terület: 4049 hektár.
Telefon körzetszám: 49.
Irányítószám: 3416.

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben.

Fekvése

Tard a Bükk hegység déli lábánál, a Bükkaljai dombság területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén.A település szoros kapcsolatot tart fenn azAlfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

Talajviszonyok

A falu mezőgazdasági művelésre kiváló öntéstalaj, réti talaj, csernozjom. Humusztartalmuk magas, nagy kalciumtartalommal.

Éghajlat

Mérsékelten meleg, száraz, az évi középhőmérséklet 9, a januári -2, a júliusi 16 C. A napsütéses órák száma évi 1900, az évi átlagos csapadék összege 630 mm.időjárásának különlegessége a nyáron a Bükkből hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadékból keletkező árvizek a Tardi patak csekély vízáteresztő – képessége miatt.

Elnevezés

A község feltehetően a "tar" szó kicsinyítőképzős változatból kapta a nevét. <ref name="egy">http://www.tard.hu/index2.php?id=2&subid=6</ref>

Története

Ókor

Tard Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek.Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak<ref name="egy" />.

Középkor

A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került<ref name="egy"/>.Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták <ref name="ketto">http://www.vendegvaro.hu/geo</ref>, akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (A hely ma puszta Tard területén belül.)

A falu első említése 1220-ból való<ref name="egy" />.

Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán.

A XIV. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes bírtokaként<ref name="egy" />.

Újkor

A XVI. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthoryak birtokába került<ref name="egy" />.

A XVII. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte<ref name="egy" />.

1552.-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették<ref name="egy" />.

A török hódoltság idején többször elpusztul, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra.

A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen<ref name="egy" />.

A XVIII. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett. Egészen a az Orosz megszálélásig megmaradt az 5000 holdas bírtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt<ref name="egy" />.

A Rákóczi szabadságharc idejében másodszor is elpusztúlt, de kissé délebre újjáépítették <ref name="ketto" />

A XX. században Szabó Zóltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette<ref name="ketto" />.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

<!--* Tard Önkormányzatának honlapja-->

<references />




Tardi szállások:
Szíves-Madár Vendégház, Tard
Vikhanci Vendégház, Tard
Patakparti Pihenőház, Tard