Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Tapolca

telefon körzetszám:
87
lakosság:
16732 fő
terület:
6348 km2


Város.
Megye: Veszprém megye.
Balaton régió.
Tapolcai kistérség.
Lakosok száma: 16732.
Lakások száma: 6834.
Terület: 6348 hektár.
Telefon körzetszám: 87.
Irányítószám: 8297.

Ez a szócikk a Veszprém megyei városról szól. Miskolc városrészét lásd itt: Miskolctapolca.
Tapolca város Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

Története

Legrégebbi településnyomát az i. e. 5500-4500 közötti Starcevo-Kőrös kultúrához tartozó újkőkori ház maradványait tárták fel 1987-ben a Templomudvarban. Egy késő vaskori temetőt a tártak fel a régi téglagyár közelében.

A rómaiak által az I.-IV. században épített 6 méter széles kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak. Az itt élt romanizált lakosság 453-ig hun fennhatóság alatt állt, majd 586-ig lombard uralom volt a területen.

Az első írásos emlék 1182-1184-ből származik, amikor III. Béla király (Csump nevű) udvari papjának adományozott egy berket Tapolca és Keszi között. A Tapolca név szláv eredetű, fürdőhelyet jelent. II. András király 1217 körül Turul ispánnak adományozta a területet, ekkor a neve: Turultapolca lett. Az ekkor épült kúria és román stílusú templom nyomai megmaradtak. 1346-ban ismét királyi bírtok, s az egyik oklevél szerint 1347-ben Nagy Lajos király a mai Városlődön lévő kartauzi kolostor szerzeteseinek adományozta, akik egyik birtokközpontjává fejlesztették a mezővárost. A város ekkor az egyházmegyei tizedszedési központ, vámhely és a zalai esperesség központja lett.

A karthauziak a 15. század kozepén az udvarházukat fallal és védművekkel vették körül. A török hadak az 1554 évi hadjáratukban elfoglalták a várost.

A 17. században ismét kiépítették a védelmi rendszert a városkában, amikor az a veszprémi püspök, Bíró Máté tulajdona lett. Ekkor a státusa: erősített püspöki-mezőváros, 7 örökös, 21 gyalogjobbágy és 41 szabad hajdú élt itt. Szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is.Az 1770-ben elvégzett összeíráskor 374 mezővárosi családban 1850 személy élt. A lakosság gyorsan gyarapodott, 1802-ben már 2472 személy élt a városban, jórészt katolikusok. Mezővárosi rangját 1871-ben elvesztette, ennek ellenére gyorsan fejlődött.

1891-ben megépítették a Tapolca–Sümeg, 1903-ban a Tapolca–Keszthely és 1909-ben a Tapolca–Budapest vasútvonalat, ami nagy jelentőségű volt a város polgárosodásában. Számos közintézmény települt a városba, ami járási székhely lett. A városban 1863-ban és 1908-ban tűzvész pusztított.

A környéken kialakított szőlőültetvény telepítések is elősegítették a fejlődést. Tapolcán 1925-ben 25 nagykereskedő tevékenykedett, akik közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. Az ipari munkások száma is növekedett a fafeldolgozásban, a szeszfőzésben és a vasútnál. A II. világháborúban a település hatalmas veszteségeket szenvedett, 800 zsidó lakosát deportálták.

1966. március 31-én a települést ismét várossá avatták, és még ebben az évben a bakonyi bauxitbányászzat központja lett. Ekkor a város fejlődése új lendületet vett, új üzemek épültek, (pl: bazaltgyapot-gyár), szélesedett a kereskedelem, kiépült az iskolahálózat és közművelődési létesítményeket hoztak létre. A város a Balaton-felvidék jelentős kisvárosává vált.

Nevezetességei

Barlangok

A szakemberek szerint szerint nem bizonyított, hogy Tapolca két feltárt barlangja közös rendszert alkot.

A Tavasbarlang teljes hossza: 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva: 16 méter. A barlang a Nyirádon folytatott bauxitbányászat vízszintsüllyesztése miatt sokáig vízmentes volt, és le volt zárva. A bányászat befejezését követően a karsztvíz szintjének helyreállitása után egy szakasza csónakkal ismét bejárhatóvá vált és újra megnyitották az idegenforgalom előtt.

A Kórház-barlang teljes hossza: 2850 méter, mélysége a bejátattól számítva: 36 méter. A barlang nagy része víz alatt van, nem látogatható, feltárása és kutatása továbbiakban is folyik.

Egyéb nevezetességek

  • Romkert
  • Vízimalom
  • Malom-tó
  • Y-házak

Híres emberek

  • Itt született 1763. május 9-én Batsányi János költő

Testvérvárosai

Bjelovar, HorvátországEste, OlaszországLempäälä, FinnországPozsony-Ružinov, SzlovákiaStadthagen, NémetországZabola, Románia

Külső hivatkozások