Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Táp

telefon körzetszám:
96
lakosság:
707 fő
terület:
1988 km2


Község.
Megye: Győr-Moson-Sopron megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Pannonhalmai kistérség.
Lakosok száma: 707.
Lakások száma: 275.
Terület: 1988 hektár.
Telefon körzetszám: 96.
Irányítószám: 9095.

Táp község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben.

Fekvése

A Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának keleti lejtős részén, az Igmánd-Kisbéri medence nyugati peremén helyezkedik el. Szerves része a Kisalföld tájegységének, ugyanakkor egyértelmű kapcsolódásai vannak a dombvidékhez is. Győrből közúton lehet megközelíteni. Autóbusszal a Győr-Tápszentmiklós járaton. További közúti összeköttetése van még Győrasszonyfa-Tarjánpuszta - Ravazd irányába a Győr - Veszprém főútvonalra, Tápszentmiklóson keresztülhaladva pedig Kisbér - Pápa irányába. Ez utóbbiakat ma már csak személykocsival, vagy kerékpárral lehet használni, az autóbusz-közlekedés Győrasszonyfa és a Tápszentmiklós utáni területek felé megszűnt. A község településszerkezete, határa jól példázza azt az átmenetet, ami a sík vidék és a dombság kapcsolódását jelenti. Ennek megtapasztalására különösen alkalmas a Győrasszonyfát Táppal összekötő út.

Története és mai élete

Neve írásos formában először egy 1237-es oklevélben fordul elő Tapan alakban. Az elnevezés eredetét egyesek személynévnek tekintik, mások a török eredetű "talp" jelentésű szóból származtatják. Eszerint a Tapan-Táp változat kialakulásának az lehet a magyarázata, hogy az eredeti szó végződését helyhatározói ragnak fogták fel és elhagyták. A név régiesebb változata maradhatott fenn pl. a Táplánszentkereszt (Vas megye) falunévben. Az is lehet azonban, hogy a név inkább tart rokonságot a bizonytalan eredetű Tapio, Tapé nevekkel. Ezek ótörök eredetét is próbálták bebizonyítani, eszerint a név eredeti jelentése szolgálat, tisztelet. Táp nevének etimológiája szerint is ősi nyomokra vezethető vissza a falu eredete.

A XIII. században Táp a királyi lovászok faluja, egy része pedig a szentmártoni (pannonhalmi) apátságé, majd főapátságé volt. Az 1609-es összeírásban már mint törökök által elfoglalt terület szerepel, későbbi birtokosai között Nyáry Pál nevével találkozunk. 1628-ban Eszterházy nádor vásárolta meg, 1701-ben a győri jezsuiták tulajdonába került. 1764-ben a tatai jószágkormányzóé, majd ennek családja kihalván a birtok újra az Eszterházyakra szállt. A falu egy tűzvész következtében 1881-ben majdnem teljesen leégett. Határához tartozó tanyák voltak Borba puszta, Tápi puszta, Lapostag puszta, Prágai tag és Újmajor. E kicsiny települések életképességére jellemző volt, hogy pl. Borba puszta nevét már 1250-ben említették IV. Béla egyik oklevelében.

Ugyancsak a századfordulóról származó adatok szerint a községben 195 ház volt 1296, nagyobb részben református lakossal. A reformátusokon kívül vannak még a faluban katolikusok és evangélikusok is. A katolikus templom alapjaiban igen régi, valószínűleg már a XIV. század-ban fennállt. Az idők folyamán sok átalakításon ment át. Eredeti jellegét valószínűleg a XVIII. szd.-ban, a tatai jószágkormányzó birtoklása idején végzett átalakítás során veszítette el. Ekkor a gótikus torony és sekrestye felhasználásával alakították át. A jószágkormányzó saját sírboltját is itt akarta felépíttetni, de ebben halála megakadályozta. 1783-ban földrengés következtében tornya megrongálódott, emiatt le kellett bontani. Jelenlegi torony jóval későbbi. A református templom 1882-ben épült. A falunak két temetője van (egyik a templom körül, másik a falun kívül terül el). Köztéren felállított kereszteket gondozzák. Lelkipásztor az anyakönyvekbe írandó adatokat pontosan vezeti. Szülésznő jó erkölcsű, a szükségkeresztség elvégzéséhez kellő oktatást kapott. A kántor házát elhanyagolt állapotúnak találták. Ekkor már sem prédikátor, sem iskolamester itt nem működött, ugyanis 1711-ben elkergették őket s csak II. József türelmi rendelete után kaptak engedélyt a reformátusok vallásuk gyakorlására. A falu lakosságának többsége ma is református, kisebbik része római katolikus.

A Győr környéki puszták kőrzetének más településeihez hasonlóan a tápiak is bekapcsolódtak a XVII. század-ban szokásos pusztabérleti rendszerbe. Erről tanúskodik a tápiak neszkenyei és börcsházi bérlete. Módosabbjai részeseivé váltak a hazai, sőt nemzetközi marhakereskedelemnek. A XIX. század vége felé a lakosság gyarapodása az életszínvonal, az egészségi állapot és a hosszú életkor rovására történt. Az I. világháborút követő "Nagyatádi-féle földreform" során kisebb ingatlanokat osztottak. Az 1945-ös földosztáskor 621 család kapott mintegy 1800 kh. földet. Első termelőszövetkezetét 1952-ben alakították. A falu 1959-ben lett termelőszövetkezeti község. Önállóan működött 1974-ig, mikoris Győrasszonyfával és Tápszentmiklóssal egyesítették. A tulajdonviszonyok újbóli rendezése során 1993-ban 20 taggal mezőgazdasági szövetkezet alakult. A lakosság nagyobbik részének megélhetését jelenleg is a mezőgazdaság biztosítja.

A község az 1898. évi törvénycikk alapján megállapított neve Táp. Így szerepel az 1900-as helységnévtárban is. Nagyközség Győr, majd 1923-1945 között Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye Pusztai (Pannonhalmi) járásában. 1946. január 1-jétől Győr-Moson megyéhez, 1950. március 16-tól Győr-Sopron megyéhez tartozik. 1950. június 1-jétől a Győri járáshoz, 1984. január 1-jétől Győr megyei város városkörnyékéhez tartozik. 1969. július 1-jével Táp néven és székhellyel Győrasszonyfával és Tápszentmiklóssal községi közös tanácsot szerveztek, amit 1990. január 1-jével megszüntették 28.) NET sz. határozat, ezáltal ismét önálló tanács szerveződött. Jelenleg önálló helyi önkormányzata van. A falu címerét és zászlóját 1992-ben avatták.

Infrastrukturális történetét tekintve elmondható, a faluban a XX. század elején volt posta, távíró. Közlekedési összeköttetést akkor még a győrasszonyfai vasúti állomás jelentette. A villanyt 1958-ban vezették be. Utjainak többsége aszfaltozott, ill. portalanított. Az átmenőforgalmat biztosító utcán végig járda van. Fejlődő infrastruktúrájának bizonyítéka a vízvezetékhálózat kiépítése (1976-78), a telefonhálózat kiépítése, a gázszolgáltatás biztosítása, szemétszállítás megszervezése. Egészségügyi ellátás szintén biztosított (orvos, orvosi rendelő). Több vegyesbolt és étterem áll még a lakosság és az ide látogatók rendelkezésére. 1987-ben Tápon - mint iskolai körzetközpontban - 8 tantermes iskolát, 1989-ben tornacsarnokot avattak. Ezt megelőzően 1976-ban új óvodával bővült a falu. A községi és iskolai könyvtárat 1990-ben egyesítették. Integrált könyvtárként az iskola épületében működik. Állománya 5000 kötet.

A falu kulturális életének központja az iskola. Közművelődési egységként szervező feladatokat lát el. Helyet biztosít a helyi rendezvényeknek. (Ünnepi megemlékezések, falunap, nyugdíjasklub, népdalkör, lakosságot érintő előadások, családi alkalmak). 1991 óta rendeznek falunapot. Az 1990-es évek elején alakult meg az asszonykórus, amely mostanra vegyeskarrá bővült. Nyugdíjas klubjuk 1996-ban alakult. Helyi futballcsapat 1984 óta működik. 1988-ban lakossági adakozásból II. világháborús emlékművet avattak. Népi hagyományok közül él még az újévköszöntés, farsangi bál, húsvéti locsolás, tojásfestés, májusfa állítás, szüreti felvonulás, karácsonyi köszöntés.

Nevezetességei

  • népi parasztházak
Látványosság a Hegysor utcai műemlék együttes, mely a XVIII. század végén kezdett kiépülni s az 1881-es tűzvésztől megmenekült. Így élő múzeumként mutatja a hajdani faluképet. 1970-ben nyilvánították védetté. A 8 házból álló népi építészeti együttest pár éve egy Kft. vásárolta meg azzal a céllal, hogy a falusi turizmus láncolatába szeretné bekapcsolni.

  • Érdemes megemlíteni a falu határában, Borba pusztán talált késő avarkori temetőt, mint igen jelentős régészeti leletet.

Külső hivatkozások

  • http://www.gyaloglo.hu/telep.cgi?t=2834
  • http://www.digitalcity.hu/digitalcity/entity/entityMainPage.jsp?dom=AAAABIOO&prt=AAAAUPPJ&egd=AAAABURY
<!--* Táp Önkormányzatának honlapja<!--* Táp a Vendégvárón-->

Forrás

  • dr. Fekete Mátyás/ CEBA Kiadó: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Morvai Gyula irásának átdolgozásából.

Képtár

<center><gallery>Kép:Táp rk. templom.jpg|A rk. templomkép:Táp iskolaközpont.jpg|Az iskolaközpont épületeiKép:Táp-községháza előlről.jpg|A községháza a Győri utca felőlKép:Táp községháza hátulról.jpg|A községháza Kossuth L. utcai képeKép:Táp óvoda.jpg| Az óvoda</gallery></center>