Szögliget

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Edelényi kistérség.
Lakosok száma: 695.
Lakások száma: 395.
Terület: 3475 hektár.
Telefon körzetszám: 48.
Irányítószám: 3762.

Elérhetőségek:

Honlap: http://www.szogliget.hu

E-mail: szogliget.onkormanyzat@axelero.hu

Cím: Községi Önkormányzat

3762 Szögliget, Kossuth Lajos utca 57.

Telefon/fax: 48/465-046, 48/564-502

Helyzetleírás: Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Aggteleki Nemzeti park területén fekszik. A települést a 27-es főútról letérve a Bódva-völgyétől északi irányban, a Ménes patak partján találhatjuk meg. A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni. (kép: szogliget_latkep-jpg, Szögliget látképe). A környező karszthegyek rengeteg barlangot, víznyelőt rejtenek, oldalukban kristálytiszta vizű karsztforrások fakadnak, ivóvízzel ellátva a térség településeit. A település közepén bővizű langyos források fakadnak ( Taploca - Melegvíz ), melyek vize télen sem fagy be.(Kép: szogliget_ter.jpg, Taploca a Róm.Kat. templommal) A község határában a Ménes-patak völgye fölött emelkedő 460 m magas sziklás hegycsúcson ma is állnak a Szád-vár romjai, mely vár fénykorában a Miskolcról Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte.(Kép:szogliget_varrom.jpg, A Szádvár romjai) A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található a Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület. Szögliget lélekszáma a legutóbbi adatok szerint kb. 880 fő. A lakosság legnagyobb hányada idős korú, a település egyre jobban elöregszik. Kevés a gyermekkorú, emiatt az óvoda, általános iskola helyzete egyre tarthatatlanabbá válik.

Történelmi áttekintés: Szögliget már a XIII. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu a Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A római katolikus templom is a várral egy időben épült ( kb. 1250 - 1300 ). A XV. században Zegliget, Szegliget néven említik a falut. A korabeli oklevelek szerint a Bebek család tulajdonában lévő település az 1424-es Torna vármegyei összeírás alapján 39 jobbágy portából állt. A vár történetében érdemes megemlíteni, hogy 1566-os ostrománál Bebek GYörgyné Patóchy Zsófia védte hősiesen, a vár azonban elesett. Miután a császári csapatok elfoglalták egy időre bérlők kezére került, 1686-ban azonban megszületett a döntés Bécsben : a várat le kell rombolni. Ezután az uradalmi központ Szilasra ( Bódvaszilas ) került át. Ezek után Szögligeten ispán irányította a gazdaságot, akinek udvarházat építettek, mely ma is áll. Volt a faluban urasági malom is, mely egészen 1900-ig működött, az 1910-es években azonban új malom épült. A község református temploma 1798-1800 között épült.(Kép: szogliget_ref_templom.jpg, Református temlom) Két iskola működött Szögligeten a felekezetek szerinti megosztásban. 1896-ban állami óvoda létesült, mely egyházi felügyelet mellet működött "Gyermek Menedékhely" elnevezéssel. 1912-ben felépült az új óvoda (mai polgármesteri hivatal), mely továbbra is egyházi felügyelettel működött. Az épületet 1921-ben egy időre a határőrség foglalta el. ( A trianoni döntés értelmében az országhatárt Derenk - Vidomáj mellett jelölték ki.) 1938-ban a bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta területeinek egy részét, így a határőrség is elköltözött. Megnyílt az út Rozsnyó felé, újra átmenő forgalom volt Szögligeten. Az 1920-as évek végétől 1944-ig a Szögliget körüli erdők Horthy Miklós vadászterületét alkották. Az összefüggő vadászterület kialakítása miatt 1943-ban Derenk községet eltelepítették, házaik tetőzetét, berendezéseit a falakon kívül mindent elszállítottak. Központja Szelcepuszta, ahol egy fából épült vadászkastélya volt, amit az ötvenes években lebontottak. A II. Világháború után újra a Vidomájnál húzták meg az országhatárt. A háború alatt a Szögliget - Rozsnyó közötti erdőkben a partizán egység működött, a "Petőfi Brigád". A háború végeztével következett az államosítás, majd 1960-ban megalakult a TSZ. Ma az oktatás az 1979-ben épült Napközi-otthonos Óvoda és az 1989-ben épült Általános Iskola épületében folyik. Költségtakarékossági okokból a község 1998-ban belépett a Perkupa-Varbóc községek által létrehozott körjegyzőségbe, a lakosok ügyei azonban a helyben lévő irodában intéződnek.



Szögligeti szállások:
Helga-Lak, Szögliget
Váralja Vendégház, Szögliget
Szádvár Vendégház, Szögliget
Holló Vendégház, Szögliget