Szigetcsép
- A környék eseménynaptára
- Szigetcsép térképe
- Környék szálláshelyei
Budapest-Közép-Dunavidék
Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Ráckevei kistérség.
Lakosok száma: 2339.
Lakások száma: 898.
Terület: 1820 hektár.
Telefon körzetszám: 24.
Irányítószám: 2317.
Szigetcsép község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Fekvése
A település a Csepel-sziget középső részén a Ráckevei-Duna-ág és a Duna főága között terül el, Budapesttől 30 kilométerre. Elérhetjük a Budapest-Ráckeve közötti HÉV-vel, az 5101-es számú úton autóval, illetve a Csepelről menetrend szerinti buszjárattal.A község előtt fűzfákkal, nádasokkal kísért holtágakat láthatunk. Ezek a "hókony"-ok, amelyeket a Duna jeges áradása hagyott maga után. Itt nyúlnak be legjobban a szigetre. Ma kitűnő horgászvizeket és szép nyaralóházakat láthatunk itt. A Duna-ágat nád, gyékény és sás kíséri. A nádas helyenként szigeteket alkot, ezek az Európa-híres úszólápok. Szerepük a biológiai víztisztításban jelentős. Megcsodálhatjuk a sárga tavirózsát is, mely a fehér társánál is ritkább. Itt található kiemelendő védett növények, növénytársulások még: a tőzegmohafajok, a hússzínû ujjasbocskor, a mocsári nőszőfű, a tőzegpáfrány-telepek, a tündérrózsa-hínár.Ritka, védett állatokban is bővelkedik a vízpart. Néhány közülük: bütykös hattyú, réti csík, vágócsík, mocsári teknősök, bölömbika, törpegém, récefélék, vöcsök, pettyes vizicsibe, haris, vizicickány, vidra.A falu határában, az erdő szélén gyakran látni őzeket, nyul, fácánokat, barna réti héját is.
A falu határában a szántóföldi művelésre alkalmas területen a folyami kavicsréteget homok fedi. Talaja öntéstalaj szerkezetű.Az évi napsütéses órák száma magas (2000 óra), az évi középhőmérséklete 10-11°C , az átlagos évi csapadékmennyiség 618 mm. A két folyóág közötti mikroklíma, a magas páratartalom kedvez a kertészetnek, szőlészetnek és gyümölcstermesztésnek. A falu határában egy csirketenyésztő üzem is működik.
A mezőgazdaságon kívül még több embert foglalkoztat a helyi gumiüzem, ablakgyártó üzem és a különbözõ vendéglők, boltok.
Története
Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentõs a község északi határában feltárt kora vaskori temető.A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-től ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegnő.1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a XV. században is a község birtokosai.
Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni hászbirtok tartozott.A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok.A mi községünkbe -mely most már "Csép" néven szerepel- 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is.
Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel.1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1878-as árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikusokkal.1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felõl egészen az udvarokig nyomult a víz.
A dualizmus idején a falu fejlődése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult.Községünkhöz tartozik Szőlőtelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szőlő telepítését.
1914-ben az első világháború kitörésekor 500 férfi vonult be községünkből, 58-an hősi halottak lettek.A Tanácsköztársaság utáni román megszállástól a község sokat szenvedett.A második világháború idején a későbbi Csepel Autógyár helyén működõ repülõgépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind falu épületeit mind a lakosságát.1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára.1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bűnösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezőkövesdről, Körösladányból és Szlovákiáól hoztak embereket. Számuk az 500 főt meghaladta.Ennek megfelelően folyamatosan változott a falu népességének összetétele.
1952-ben megalakul a Lenin MGTSz, amely 1970 után Csepel-szigeti Lenin MGTSz néven egyesül a szigetszentmártoni és szigetújfalui szövetkezetekkel. A község határában kezdte meg működését a Kertészeti Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Szigetcsépi Tangazdasága, amely nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a mai napig.
A '90-es években a TSz átalakult Csepel-szigeti Szövetkezetté. Megalakult a német és a szerb kisebbségi önkormányzat. Felépült az új községháza és a reformátusok temploma is. A régi iskola felújításával kialakították az Időskorúak Napközi Otthonának épületét. A '80-90-es években az iskola is új otthont kapott. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz-, csatorna- és gázvezeték, a telefonhálózat.
Nevezetességei
- Görögkeleti szerb templom
- Római katolikus templom
- Református templom
- Emlékmű
