Szentimrefalva

telefon körzetszám:

lakosság:

211 fő

terület:

1087 km²

Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Sümegi kistérség.
Lakosok száma: 211.
Lakások száma: 101.
Terület: 1087 hektár.
Telefon körzetszám: 87.
Irányítószám: 8475.

Szentimrefalva község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése

Szentimrefalva a Marcal-medencében, Sümegtől 10 km-re északra, Veszprémtől 80 km-re fekszik. A Kígyós-patak és a Marcal folyók közötti ártérből kiemelkedő hegylábi lejtőre épült. A 84-es számú út a közelében halad, vasútállomás legközelebb Tüskeváron, 7 km-re található. Szent Imre tiszteletére emelt templomát 1322-ben említik. Villa Sarusd illetve Szentimresárosd az első neve. Csak 1908-ba kapja a Szentimrefalva nevet. A XVI. században a róla elnevezett Sárosdi család és a nagybirtokos Csóron családok a földesurai. A Csóronok birokrésze az Eszterházyakra szállt, a Sárosdi porció pedig 1613-ban nádori adomány címén Woglovácky Mátyás sümegi kapitány kezére került, akitől Gyömörei György vette meg. Ez a két család, az Eszterházy és a Gyömörei birtokolta a XVII – XVIII. században. 1768 után tűnik fel a közbirtokosok között az Oszterhuber család. Vízimalma 1542-ben a Sárosd-vize patakon állt, 1672-ben már puszta malomként említik. A török időben elnéptelenedett. Jobbágyai az 1700-as évek végén az 1800-as évek elején az Eszterházyaknak adóztak. Népessége a XVIII. század elején stagnál. 1785-ban 67 család, 366 lakos, 1805-ben 77 család és 373 lélek lakja. Anyaegyházát már a középkorban is említik, 1770-ben és később is katolikus hitű. 1749-ben említik anyaegyházát, amelyhez ekkor filiaként Zalagalsa is tartozott. emplomát 1758 táján építették. 1905-ban nagy tűzvész pusztította el az akkor zsúpfedeles, vályogfalú házakat. A lakosság mezőgazdaságból élt, áruikat a sümegi, jánosházi piacon értékesítették. Autóbusz összeköttetése 1952 óta van. A községben 1962 óta van villany. Iskolája 1971-ben egy tanerős, egy tantermes, tanulója 18 volt. A 70-es évek előtt a lakosság 68 %-a élt mezőgazdaságból, 1970-ben 57 kereső járt el más településekre dolgozni (Ajka és Ajka környéki ipartelepek). 1977. április 1-jétől a csabrendeki községi közös tanácshoz tartozik. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki Körjegyzőséghez tartozik. A község vezetékes vízzel, gázzal, telefonhálózattal ellátott, burkolt (portalanított) utakkal rendelkezik. Rendezett település, intézményei a szépen felújított kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő és községháza. A lakosságának száma 215 fő.