Szentes

Szentes adatai:
telefon körzetszám:
63
lakosság:
29785 fő
terület:
35325 km2
Leírás


Város.
Megye: Csongrád megye.
Dél-Alföld régió.
Szentesi kistérség.
Lakosok száma: 29785.
Lakások száma: 12692.
Terület: 35325 hektár.
Telefon körzetszám: 63.
Irányítószám: 6600.

Szentes város Csongrád megyében, a Szentesi kistérségben.

Fekvése, megközelítés

Szentes a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A Kurca-folyó szeli ketté. Megközelíthető közúton a 45-ös főúton (Hódmezővásárhely illetve Kunszentmárton felől) és a 451-es főúton (Kiskunfélegyháza-Csongrád felől). Vasúton négy irányból érhető el: a 147-es számú Kiskunfélegyháza-Orosháza és a 130-as számú (Szolnok)-Tiszatenyő-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal keresztezi itt egymást. A szentesi hajóállomás alkalmas tiszai kirándulóhajók kikötésére.

Története

A honfoglalás előtt

A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.

Alapítástól a mohácsi vészig

A legkorábbi írásos emlék a Kurca nevét örökítette meg, amely I. Géza (1074–1077) 1075-ben kelt oklevelében fordul elő először Curicea alakban. A helység ekkor az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség birtoka. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá.

Szentes nevének eredetét a helyi legenda – amely az ún. Petrák-krónikában maradt fenn – Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki a szájhagyomány szerint megalapítója, megmentője, egyszersmind első földesura volt Szentesnek; a történettudomány szerint azonban ilyen nevű magyar hadvezér nem létezett. Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. Egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított.

Szentes a hódoltság alatt

A mohácsi csatavesztés (1526) után a vidék települései három felé adóztak, így aki tehette elmenekült. Ezt bizonyítja a gyulai vár tisztjei által készített 1553. évi adóösszeírás, amelyben csak négy Csongrád megyei község szerepel összesen 36 portával, ebből Szentesre 20 porta esett. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser).

Szentes viszonylag hamar kiheverte a pusztítást. Az 1570. évi török adóösszeírás 106 szentesi adófizetőt regisztrált. Ennél többet csak Vásárhelyen írtak össze. A tizenötéves háború idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A város ismét gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már „jó városnak” mondja, ahol a református egyház összeírása szerint – 115 ház található. 1647-ben III. Ferdinánd seregei mértek vereséget a város határában a török erőkre, de a török erősítés megérkezésével vissza kellett vonulniuk. A város megpróbáltatásainak Szeged várának visszavétele (1686) se vetett véget: Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek.

A Rákóczi-szabadságharctól a reformkorig

A törökök után 1709-ben a pestis érkezett a városba. Közel 1000 halálos áldozata volt.Szentesen 1715-ben összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt.

A 18. század elején Harruckern János György fellendítette a város gazdaságát: itt látták el élelemmel a császári katonákat. A fia Ferenc pedig katolikus iparosokat hozatott a városba, így a város népessége gyorsan fejlődött.

1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések.

A város ügyeit intéző főbíró és a 12 esküdtből álló tanács a hivatalos leveleket 1730-tól a város pálmafát ábrázoló pecsétjével hitelesítette, mely ábra utóbb a település címerképévé vált. A pálmafa szimbólum a református egyház közvetítésével került a város címerébe. A kortársak – a közelmúlt gyötrelmeire gondolva – az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni. Ahogy a biblikus mondás tartja: Palma sub pondere crescit = Teher alatt nő a pálma.

1820-as évek szerint a város lakosainak száma 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. Foglalkozás szerinti megoszlás: értelmiségi 5, telkes gazda 625, zsellér 1491, házatlan zsellér 729, cseléd 253, cselédlány 70, iparos 320, segéd 93, kalmár 7, kereskedő 17. A férfiak felekezeti megoszlása: református 5298, római katolikus 2499, evangélikus 197, görögkeleti 178, zsidó 76.

1836. január 10-én a földesurak megbízottai és Szentes birtokos lakói aláírták az örökváltsági és a legelőelkülönítési szerződést. Ennek értelmében a földesurak átadják a törvényhatóságot (közigazgatást és a jogszolgáltatást), a külső és a belső telkeket, az uradalom Szentesen lévő épületeit és mindezek jövedelmét, mindenféle haszonvételt és a birtoklással járó kötelezettségeket. Mindezért Szentes fizet 1000 császári aranyat azonnal, 1 357 072 forintot ezüstben, két részletben, legkésőbb 1837, január 1-jéig. Ez a summa 25 évi földesúri szolgáltatás összege volt.

E rendkívül magas összeg vállalásával Szentes óriási terhet vett magára. Az adósságok halmozódtak, újabb kölcsönökből régieket törlesztett a város. Az örökváltság veszélybe került. Megmentése érdekében a szentesi birtokosok 1837. április 19-én pótszerződést kötöttek a grófokkal. Ez az örökváltság legtöbb pontját érintetlenül hagyta, de a törlesztés módjában gyöke­res változást hozott. A váltságösszeget 20 év alatt kellett letörleszteni 5% -os kamattal. A tartozás zálogául Szentes 20 000 hold földet lekötött a grófok számára. A pótszerződés szerint, ha a váltság így sem sikerülne, a város visszaesik régi, úrbéres állapotába.

1848-tól a kiegyezésig

Szentes a 20. században

Műemlékek, látnivalók

Ecseri templomrom

A mai Ecser határrészen a török idők előtt falu állt. Templomának romjai ma is fellelhetők a Szentesről Szarvasra vezető út kajánújfalui szakaszánál, az északi oldalon egy szántóföldön, a Veker csatornához közel. A templom közvetlenül az esztergomi érsekhez tartozott, a lelki gondozást ferencesek látták el. A templomról Gyalus László építész készített felmérési rajzot 1898-ban. Az ablakai román koriak, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul, egyetlen támpillérrel ami utólagos hozzátoldás. 1733-ban még álltak a torony romjai, ma már nem látható. A falazási technika is román korra vall, de feltételezhető bővítés is (terméskő és tégla felhasználásával készült<ref>http://www.vendegvaro.hu/31-8296</ref>). Építése a 13. század második felére tehető.

Szent Anna római katolikus templom

A város középkori temploma a reformátusok használatában volt, de 1746-ban egy rendelet (és a váci püspök 1745-ös látogatása) után a katolikusok részére át kellett adniuk. 1767-ben kibővítették a szentélyt, a következő évben megépült a mai toronytest három szintje. A kicsi és rossz állapotú templomot a püspök 1842-ben bezáratta, 1844-ben lebontották a régi hajót újjáépítés céljából. A felújított templomot 1847-ben adták át. Az új hajón kívül a torony is új emeletet és barokk sisakot kapott. 1889-ben a pécsi Angster József orgonaépítővel új orgonát építtettek. A templom oltárai és szószéke az 1890-es évek neobarokk stílusát hordozzák. A főoltár a templom védőszentjének, Szent Annának a tiszteletére készült. Az oromzati képen "Szent István felajánlja a koronát Máriának" kompozíció látható. A templom berendezési tárgyai közül egyik legrégebbi az 1760-as évekből származó barokk papi karosszék. A tölgyfa padokat Antal János szentesi asztalosmester készítette 1846-50 között. A mennyezet képeit 1910-ben Endre Béla és Rudnay Gyula festette. A templom előtti téren 1886-ban neoreneszánsz Szentháromság-oszlopot állítottak. Az oszlop törzséhez a négy evangelista szobrát állították fel.

Református nagytemplom

Zsinagóga (könyvtár)

Megyeháza

A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza, ami őrzi Szentes 1883 és 1950 közötti megyeszékhelyi rangjának emlékét. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották.A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat. A homlokzat fala eredetileg csupasz téglákból állt volna, de végül be kellett vakolni a téglák eltérő színe miatt.

Hódmezővásárhely 1950-es megyeszékhellyé emelése után az épületben a Szentes Járási Tanács és a járási földhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei levéltár is. A járási rendszer 1984-es megszűnése után egyéb irodák kaptak benne helyet, de a 90-es évekre csak a levéltár maradt dacolva az épület addigra jelentősen leromlott állapotával.A teljes felújításra 2004-2005-ben került sor, az ünnepélyes átadás 2006 januárjában történt. Az épületben helyet kapott a Koszta József Múzeum, üzemel konferenciahözpontként valamint alkalmas bálok és egyéb közösségi rendezvények rendezésére is.

Koszta József Múzeum

Sport

  • 1996 óta a „Nemzet Sportvárosa” kitüntető cím viselője.
  • 1992-ben Szentesen került megrendezésre a női vízilabda Bajnokcsapatok Európa Kupájának *döntője. A város mindkét vízilabda-csapata az 1. osztályban játszik.
  • 2001-ben Szentesen volt a Kyokushin karate Európa Bajnokság. A sportcsarnok előtt emlékművet állítottak a sportágat alapító Sosai Masutatsu Oyama tiszteletére.

Híres emberek

  • Itt született 1809. október 20-án Horváth Mihály csanádi püspök, vallás- és közoktatásügyi miniszter, történész, az 1849-es függetlenségi nyilatkozat társszerkesztője.
  • Itt született 1935. április 27-én Őze Lajos színművész. Ma nevét őrzi a városi mozi.
  • Itt született 1930. április 20-án Zsoldos Péter sci-fi író
  • Itt született 1937. október 1-én Balázs Árpád zeneszerző.

Testvérvárosai

Topolya, Szerbia

Bunol, Spanyolország

Újszentes, Románia

Hof Ashkelon, Izrael

Kaarina, Finnország

Markgröningen, Németország

Sankt Augustin, Németország

Skierniewice, Lengyelország

Külső hivatkozások

Források