Szelevény

telefon körzetszám:

lakosság:

1158 fő

terület:

4539 km²

Község.
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
Észak-Alföld régió.
Kunszentmártoni kistérség.
Lakosok száma: 1158.
Lakások száma: 587.
Terület: 4539 hektár.
Telefon körzetszám: 56.
Irányítószám: 5476.

Szelevény község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni kistérségében.

Fekvése

Szelevény kistelepülés a Tiszazug szívében helyezkedik el a Hármas-Körös folyó partján. A település egész területe gyakorlatilag tökéletes síkság, így kedvezőek a feltételek a mezőgazdasági területek műveléséshez. Az itteni folyópart része a Körös-Maros Nemzeti Parknak. A környező települések: tőle északra Cserkeszőlő keletre Kunszentmárton nyugatra Csépa, Tiszasas délre pedig Szentes és Csongrád található. Főbb külterületei amelyek jelentősebb lakosságszámmal rendelkeznek Halesz és a Pálóczi-Horváth puszta.

Története

A település neve először 1389-ben fordul elő Zelebyn néven. A Körös folyó árterülete jó legelőt nyújtott az állattartással foglalkozó embereknek. A falu 1541 és 1546 között az oszmán-török pusztítások következtében pusztasággá vált.1635-ben éled újra, akkor Csongrád vármegyéhez tartozott. Később Pest, Heves valamint Borsod vármegyéhez került, de később visszahelyezték Csongrád fennhatósága alá. 1760-ban 438 ember 1881-ben pedig már 910 ember járta a szelevényi utcákat.1848-ban ismét Heveshez csatolták, majd a szabadságharc után Szolnok megye fennhatósága alá vonták. 1894-ben Szelevényen már 1336 ember élt. Halesz 1881-ben alakult ki 1894-ben 260-an lakták.Harcászati szempontból a Vörös hadsereg Tiszasasnál átvágta a gátat a román támaszpont elöntésére, de kísérletük nem járt sikerrel így nagy árvíz lett a Tiszazugban, amelyet Szelevényen csak a templom és az annál magasabban fekvő 13 ház úszott meg. A többi elpusztult lakói koldusszegények lettek.A község 1923-ban épült újjá. 1935-ben már több iskolában folyt a tanítás, és önálló háziorvosa illetve a Művelődési háza is az 1950-es évektől van.1935-ben 2501-en lakták Szelevényt ezek közül 1404-en tanyán, amelyek közül a legnépszerűbbek a következők voltak: Halesz, Pálóczi-Horváth puszta, a Rét, az Öthalom és a Hosszúhát. Ekkorra már a faluban kőműves, kovács, szabó, borbély, cipész, asztalos, szélmolnár, szikvízgyártó, hentes illetve szatócs kisiparosok dolgoztak. A vasútvonal 1948-ban épült ide.1960-tól csökkent a lakosságszám 1965-ben már csak 1961 fő volt.1992-ig Kunszentmárton fennhatósága alá tartozott. Ebben az évben szakadt el tőle és az első polgármestere Dr. Gálas László lett,aki még 3 önkormányzati választást nyert meg. 2005-ben politikai okok miatt időközi polgármester-választást kellett tartani amelyet Pánczél Ferenc nyert meg, és polgármeseteri széket sikerült megtartania neki 2006-os választásokon. A település első önálló újságja 2006 decemberében készült el "Szelevény" címmel. A 2007-2008 tanévben törvénymódosítás miatt a helyi általános iskola kénytelen társulni a cserkeszőlői iskolával.

Képviselőtestülete 2006 óta a következő emberekből áll:

Kurtán Imre
Kuti Imre
Mátyus Gábor
Sáfár Sándor
Simon Imre
Székely Károly
Váradi Józsefné

Nevezetességei

Szelevény nevezetességben kicsit szűkölködik ugyan, de azért vannak látnivalók például a katolikus templom, amely neogótikus stílusban épült Fehér András plébános vezetésével. A lenyűgöző hatású Köröspart is a nevezetességekhez sorolható, valamint a 2006-ban felállított árvízi emlékmű is amelyet személyesen az akkori környezetvédelmi- és vízügyi miniszter Persányi Miklós és a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc illeteve Pánczél Ferenc polgármester avatott fel és Gyurcsek Ferenc martfűi szobrász műve.