Székesfehérvár

A környék eseménynaptára
Székesfehérvár térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

101600 fő

terület:

17089 km²

Megyei jogú város.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Székesfehérvári kistérség.
Lakosok száma: 101600.
Lakások száma: 42792.
Terület: 17089 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8000.

Magyarország településeiFejér megye települései

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, Közép-Dunántúl regionális központja, Fejér megye székhelye.

Fekvése

Budapest és a Balaton között félúton található.Budapest felől az M7-es autópályán érhető el leggyorsabban.A Velencei-tótól 10 km-re van. Vasúti és közúti csomópont.

Története

A város területén már az újkőkorszakból (i.e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a település az Alba Regia nevet viselte. A település és a későbbi város a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-völgyön és Veszprém környékén keresztül délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.

972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal.

1001-ben Géza fiát Szent István királyt a közhiedelemmel ellentétben nem itt koronázták meg, mert a koronázó-bazilika csak 1039-ben készült el. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a bazilikát is (1003–1038). Éventek kétszer tartottak itt törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ban II. András itt bocsátotta ki az úgynevezett Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt.

1242 tavaszán az úgynevezett tatárjárás alkalmával mongolok támadták meg a várost. A tatárok egész Magyarországot végigpusztították. A hirtelen jött hóolvadás védte meg a mocsárral körülvett várost a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város történetét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

1526 után az Oszmán Birodalom uralmi törekvései Magyarország létezését fenyegették. A mohácsi csatában 20 000-en estek el, II. Lajos király is ekkor vesztette életét. 1541-ben került Buda a török kezére, 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg visszafoglalták. A város lakosságának nagy része elmenekült, sok épületet leromboltak, az élet a városban lehetetlenné vált. A török megszállók csak néhány épületet emeltek.

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták meg őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia püspöki székhellyé tette a várost.

A 19. század elejének reformtörekvéseinek hatására a túlnyomórészt német lakosság fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a polgárság és a fiatalság csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában alig iparosított agrárvárossá vált. A trianoni békeszerződés után a két háború között fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után agresszív iparosítás következett. Többek között alumínium hengerművet  és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarusz buszgyár és a Videoton rádió és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város az 1970-es évekre 100 ezres lakosúvá vált. Lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a tanácsháza.

Az elmúlt évtizedek archeológiai kutatásai középkori maradványokat tártak fel, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A romkertben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király mauzóleuma a 11. századból.

Látnivalók

Középkori romkert, nemzeti emlékhely:

Árpád-kori királysírok (III. Béla) a romkertben,

István király Múzeum,
Országalma,
Csók István Képtár,
Ybl-gyűjtemény

A város híres emberei

Itt születtek

Kuczka Péter író
Lánczos Kornél fizikus
Terkán Lajos csillagász
Ybl Miklós építőművész
Jankovich Ferenc (1907–1971) Kossuth–díjas író, költő
Fa Nándor (1953- ) vitorlázó

Itt éltek/élnek

Géza fejedelem
Szent István
Varkocs György hadvezér, itt halt meg Fehérvár török kézre kerülésekor 1543-ban, mert nem engedték vissza a várba
Wathay Ferenc várkapitány, író, részt vett az 1601-es ideiglenes visszafoglalásban
Pray György magyar történetíró, itt tanított
Baróti Szabó Dávid irodalmár, itt tanított
Ányos Pál pálos tanár, 1782-től két évig tanított itt
Virág Benedek pálos tanár, 1780-97 között tanított itt)
Fejér György történész, Székesfehárvár történetének kutatója
Horváth István történész
Vörösmarty Mihály költő
Szalay László történész
Reguly Antal nyelvész
Vajda János költő
Goldzieher Ignác orientalista
Szegfű Gyula történetíró
Budenz József a magyar összehasonlító nyelvtudomány megalapítója itt tanított
Kodolányi János író itt tanult
Szabó Dezső (1879-1945) kolozsvári születésű író, publicista, tanár itt tanított
Áron Nagy Lajos (1913 - 1987) 1939-től itt tanított rajztanárként, itt halt meg
Weöres Sándor költő múzeumigazgatóként
György Oszkár költő, műfordító
Orbán Viktor politikus a Teleki Blanka Gimnázium diákja volt

Testvérvárosai

Birmingham
Blagoevgrád (Bulgária)
Cento (Olaszország)
Chorley (Anglia)
Gyulafehérvár (Románia)
Kemi (Finnország)
Luganszk (Ukrajna)
Opole (Lengyelország)
Schwäbisch Gmünd (Németország)
Zadar (Horvátország)

Főiskolák, főiskolai karok Fehérváron

Kodolányi János Főiskola http://www.kodolanyi.hu
Budapesti Műszaki Főiskola, Számítógéptechnikai Intézet, http://www.szgti.kando.hu
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar (GEO), http://geoweb.cslm.hu
Veszprémi Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Székesfehévár http://www.fehervar.vein.hu