Székesfehérvár

Székesfehérvár adatai:
telefon körzetszám:
22
lakosság:
101600 fő
terület:
17089 km2
Leírás


Megyei jogú város.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Székesfehérvári kistérség.
Lakosok száma: 101600.
Lakások száma: 42792.
Terület: 17089 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8000.

Magyarország településeiFejér megye települései

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, Közép-Dunántúl regionális központja, Fejér megye székhelye.

Fekvése

Budapest és a Balaton között félúton található.Budapest felől az M7-es autópályán érhető el leggyorsabban.A Velencei-tótól 10 km-re van. Vasúti és közúti csomópont.

Története

A város területén már az újkőkorszakból (i.e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a település az Alba Regia nevet viselte. A település és a későbbi város a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-völgyön és Veszprém környékén keresztül délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.

972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal.

1001-ben Géza fiát Szent István királyt a közhiedelemmel ellentétben nem itt koronázták meg, mert a koronázó-bazilika csak 1039-ben készült el. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a bazilikát is (1003–1038). Éventek kétszer tartottak itt törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ban II. András itt bocsátotta ki az úgynevezett Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt.

1242 tavaszán az úgynevezett tatárjárás alkalmával mongolok támadták meg a várost. A tatárok egész Magyarországot végigpusztították. A hirtelen jött hóolvadás védte meg a mocsárral körülvett várost a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város történetét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

1526 után az Oszmán Birodalom uralmi törekvései Magyarország létezését fenyegették. A mohácsi csatában 20 000-en estek el, II. Lajos király is ekkor vesztette életét. 1541-ben került Buda a török kezére, 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg visszafoglalták. A város lakosságának nagy része elmenekült, sok épületet leromboltak, az élet a városban lehetetlenné vált. A török megszállók csak néhány épületet emeltek.

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták meg őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia püspöki székhellyé tette a várost.

A 19. század elejének reformtörekvéseinek hatására a túlnyomórészt német lakosság fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a polgárság és a fiatalság csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában alig iparosított agrárvárossá vált. A trianoni békeszerződés után a két háború között fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után agresszív iparosítás következett. Többek között alumínium hengerművet <!-- Aluminiumwalzwerk --> és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarusz buszgyár és a Videoton rádió és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város az 1970-es évekre 100 ezres lakosúvá vált. Lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a tanácsháza.

Az elmúlt évtizedek archeológiai kutatásai középkori maradványokat tártak fel, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A romkertben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király mauzóleuma a 11. századból.

Látnivalók

  • Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
    • Árpád-kori királysírok (III. Béla) a romkertben,
  • István király Múzeum,
  • Országalma,
  • Csók István Képtár,
  • Ybl-gyűjtemény

A város híres emberei

Itt születtek

  • Kuczka Péter író
  • Lánczos Kornél fizikus
  • Terkán Lajos csillagász
  • Ybl Miklós építőművész
  • Jankovich Ferenc (1907–1971) Kossuth–díjas író, költő
  • Fa Nándor (1953- ) vitorlázó

Itt éltek/élnek

  • Géza fejedelem
  • Szent István
  • Varkocs György hadvezér, itt halt meg Fehérvár török kézre kerülésekor 1543-ban, mert nem engedték vissza a várba
  • Wathay Ferenc várkapitány, író, részt vett az 1601-es ideiglenes visszafoglalásban
  • Pray György magyar történetíró, itt tanított
  • Baróti Szabó Dávid irodalmár, itt tanított
  • Ányos Pál pálos tanár, 1782-től két évig tanított itt
  • Virág Benedek pálos tanár, 1780-97 között tanított itt)
  • Fejér György történész, Székesfehárvár történetének kutatója
  • Horváth István történész
  • Vörösmarty Mihály költő
  • Szalay László történész
  • Reguly Antal nyelvész
  • Vajda János költő
  • Goldzieher Ignác orientalista
  • Szegfű Gyula történetíró
  • Budenz József a magyar összehasonlító nyelvtudomány megalapítója itt tanított
  • Kodolányi János író itt tanult
  • Szabó Dezső (1879-1945) kolozsvári születésű író, publicista, tanár itt tanított
  • Áron Nagy Lajos (1913 - 1987) 1939-től itt tanított rajztanárként, itt halt meg
  • Weöres Sándor költő múzeumigazgatóként
  • György Oszkár költő, műfordító <!--Ha minden igaz itt született-->
  • Orbán Viktor politikus a Teleki Blanka Gimnázium diákja volt

Testvérvárosai

  • Birmingham <!-- ebből több is van -->
  • Blagoevgrád (Bulgária)
  • Cento (Olaszország)
  • Chorley (Anglia)
  • Gyulafehérvár (Románia)
  • Kemi (Finnország)
  • Luganszk (Ukrajna)
  • Opole (Lengyelország)
  • Schwäbisch Gmünd (Németország)
  • Zadar (Horvátország)

Főiskolák, főiskolai karok Fehérváron

  • Kodolányi János Főiskola http://www.kodolanyi.hu
  • Budapesti Műszaki Főiskola, Számítógéptechnikai Intézet, http://www.szgti.kando.hu
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar (GEO), http://geoweb.cslm.hu
  • Veszprémi Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Székesfehévár http://www.fehervar.vein.hu

Külső hivatkozások