Százhalombatta

telefon körzetszám:

lakosság:

17549 fő

terület:

2806 km²

Város.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Budaörsi kistérség.
Lakosok száma: 17549.
Lakások száma: 6995.
Terület: 2806 hektár.
Telefon körzetszám: 23.
Irányítószám: 2440.

Százhalombatta város Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.

Fekvése

Százhalombatta Budapesttől 32 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezreddekkel ezelőtt települtek itt le emberek.

Története

Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le.<ref>http://www.varoskalauz.hu/sz-halom%20batta/A%20Varos%20miltja%20es%20jelene%201/A%20Varos%20miltja%20es%20jelene%201.htm</ref> Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.

A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.<ref>http://www.battaplebania.hu/index.html</ref>

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Attilát, Bélát, Kadosát és Kevét. Valószínűbb azonban, hogy a monda annak a csatának az emléke, melynek során a frankok az avarokkal szemben a Dunán való átkelést kierőszakolták.<Révai-Lexikon/>

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és „itatót” jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.<ref>http://www.battaplebania.hu/index.html</ref>A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott.<ref>http://www.battanet.hu/e_varos.htm</ref>

Nevezetességei

Nevét a 140 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon. Itt található a Duna-menti Hőerőmű 207 m-es kéményeivel.Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása.<ref>http://www.makovecz.hu/28.html</ref>