Szakmár

Község.
Megye: Bács-Kiskun megye.
Dél-Alföld régió.
Kalocsai kistérség.
Lakosok száma: 1296.
Lakások száma: 618.
Terület: 7464 hektár.
Telefon körzetszám: 78.
Irányítószám: 6336.

Szakmár község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében.

Fekvése

Története

Szakmár (Zothmar:Zathmar) a szekszárdi apátság birtoka volt. 1299-ben az apát a szakmári Sz. MÁria egyház melleti telketa bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1414-ben a szekszárdi bencés apátság nemes jobbágyai lakták.<small>Egy 1459. évi levél szerint(...)"a fajszi szék a Sárközben fekszik, s az apátság nemes jobbágyai alkotják a széket, amely Solth megye kiegészítő része.Főhelye Fajsz." a fajszi székbe tartozó települések:Malomér, Varáth, Halászi, Szakmár, Halom, Bátya, Béke, Nádudvar, Pálfölde, Nádasd.</small>A török hódoltság idejéből Szakmárra és településeire vonatkozóan szinte semmit sem tudunk. Kalocsa várának elfoglalása, ill. megszállása a pataji, foktői és fajszi dunai átkelőhelyek birtoklása ulajdonképpen az egész környék feletti uralmat jelentette.<small>Ezen a tájon is kedvezett a lakosság részbeni megmaradásának, hogy a kisebb-nagyobb folyók, erek, Duna medrek közti szigetek, még a kevésébé kiemelekdő hátak is alkalmasak voltak a hoszabb-rövidebb idejűmeghúzódásra.</small>Kalocsa és környéke 1686 szeptemberében szabadolt meg a török uralom alól.A XVIII. szd. elején már jelentkeznie kellett a visszavándorlásna, valamint a népesség növelése érdeke volt az érsek úrnak is, mint legnagyobb földesúrnak.A város földesura az érsek. Hozzátartozó szállások:Csertő,Mégy,Drákszél, Hillye,Erek,Karácsony,Tény,Szakmár,Réz,Keserűtelek.A XVIII. szd. végére állandó jellegű településekké váltak a szállások, állandósultak a határok, közigazgatási területek.Szakmárnak már 1831-ben felépült a temploma, elkülönülése tulajdonképp ekkor kezdődik.1897-ben alakult önálló községgé.Pusztái, lakott helyei:Öregtény,Alsóerek,Felsőerek,Résztelek,Keserűtelek,Kisülés,Kistény,Andrásszállás,Bolváriszállás,Szalontaiszállás,Ludasszállás,Pécsiszállás,Csepeg,Malomér,Karczag (Kákonyiszállás)Gombolyag,Külsőcsorna.A községgé alakulás után létre kellett hozni a képviselőtestületet, mely a választások után 1897.dec.16-n alakult meg. Fele részben virilistákból(<small>legtöbb adót fizető</small>), fele részben választottakból.

Nevezetességei

Népművészet

<small>"Homokmégy,Öregcsrtő, Szakmár és Drágszél-eben a négyy községben él ma Kalocsa egykori paraszt lakosságának nagy része, mely pusztai elzértságában napjainkig viszonylag megőrizte a városban már elhagyott kalocsai népi kultúrát, sőt alkotó módon tovább is fejlesztette és kivirágoztatta azt.A város és a szállásokat összefogó négy község parasztlakossága-a környező helységbeliek által potának nevezett népesség-önálló néprajzi csoportot alkot, mely történeti múltban gyökerező összetartozás tudatával, azonos nyelvi sajátosságaival, színes díszítőművészetével és viseletével különbözik környezetétől." (dr.Bárth János)</small>A XIX.szd. közepéig nem volt számottevő különbség a kalocsai parasztság és más környékbeli tájak népének tárgyi világa között. Ennek a korszaknak fontos dokumentáló tárgyai a korai fehér, fekete-piros és a kék-piros hímzések, melyek a század második felében, utolsó harmadában készülek a kalocsai és szállási parasztok ágyi ruháira,terítőire, viseletdarabjaira.A kalocsai népművészet, ezen belül a népi hímzés, a viselet és a pingálás Kalocsa város és a hozzátartozó szállások világának hagyományos paraszti művészeti kultúrája.Egy jól körülhatárolható terület népének, a potáknak sajátja.A kalocsai népművészet korai, ún. parasztstílusakor emlékezhetünk meg a népi falfestésről. kialakulását pontosan nem ismerjük. Már a XVIII. szd. végén készültek vésett, festett virágokkal díszített ládák.Valószínűleg a bútorfestésből alakulhatott ki a pingálás, a falfestés művészete.A pingálás ma egyedül Kalocsán és a környező szállásokon található meg az országban.A bútorfestéshez olaj, a húsvéti tojás díszítéséhez viaszt, a pingáláshoz tejjel kevert egyszerű porfestéket használtak.A pingálással egyidőben alakult ki a mintaírás és a hímzés művészete.Eleinte csak kevesen értettek a mintaíráshoz, a hímzéshez, kivarráshoz annál többen.A hímzés divatja mindjobban elterjedt.A töltött varrás hamarosan általánossá vált. A XIX. szd. második felében megindult a színesedés.Ahogy a motívumok és a színek gazdagodtak, úgy vált pompásabbá a népviselet, egyre több használati és dísztárgyon jelent meg a hímzés.Kihímezték a lepedővégeket, dunnavégeket,vánkot,ágytakarókat, abroszokat,terítőket,dístörölközőket,díszkendőket,komakendőt,függönyöket,a főkötőt,az ingvállakat, kötényeket, zsebkendőket, papucsokat, stb. .A színesedéssel párhuzamosan nőtt a hímzett felületk nagysága.A nagyobb méretű,színes, lapos hímzéses virágok zsúfoltabbak, sűrűbbek lettek.

A szakmári halastó

A környék halastaván lehetőség nyílik a horgászásra.

Helyi ételek

Halászlé

A szakmári halászlé igen híres, bár a halászlé készítésének ismertebb központja Baján található. Ott minden évben megrendezik a halászléfőző versenyt is.

Szakmári rétes

Sok turista és idelátogató ember megkóstolhatja a messzeföldön híres, ízletes - és ahogy itt mondják: „igazi parasztmódra készült” - szakmári rétest, ami ugyan úgy készül, mint az országban bárhol, csak ezen a pota vidéken a sós túrós töltelék a specialitás.