Szabadegyháza
Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Adonyi kistérség.
Lakosok száma: 2262.
Lakások száma: 777.
Terület: 4164 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2432.
Szabadegyháza (régi nevén Szolgaegyháza) község Fejér megyében, az Adonyi kistérségben.
Fekvése
A Mezőföld Duna és Sárvíz közötti részén, a Velencei tótól délre fekszik. Megközelíthető a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti 62-es úton, vagy a Budapest-Pécs vasútvonalon.
Története
A községet először egy 1659-es adománylevélben említik, ekkor még Szolgaegyháza néven. 1926-ban vált önálló községgé, mai nevét 1948-ban kapta.A vidék nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Valahol a környéken futott az Intercisa /Dunaújváros/ - Gorsium /Tác/ útvonal. Római jelenlétre utalnak a régészeti feltárások: sír fedőlapja, kerámiatörmelékek, bronz fibulák, érmék. 1956-ban két avar kori sírra bukkantak a szeszgyár szennyvíztárolójának bővítésekor.Ismert volt a térség honfoglalóink előtt is. 1965-ben feltárásra került egy honfoglalás kori harcos sírja is.A Szolgaegyháza községnév írásban először 1659. év november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. Ez az adománylevél már a falu tulajdonosait is megnevezi:I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta.A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa Nedeczky-Griebsch család volt.Az 1848/49-es szabadságharcban jelentéktelen szerepet játszott. A falu birtokosai 1848. október 4-7. között élelmet küldtek a magyar táborba: 205 birkát, 181 kenyeret.A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni 1830-ban 491 fő volt. 1857-ben 689. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 fő volt. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott 133 ház volt a községben, 36 a tanyákon. Mivel a házak többnyire nincstelen zsellérek tulajdonát képezték, ezek beosztása, bútorzata nagyon egyszerű, szegényes volt. Az I. világháború idején 215 férfit hívtak be katonai szolgálatra, közülük 8-an lelték halálukat valamely fronton. A II. világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal. Szerencsére harcok a község területén nem folytak. A Szeszgyárat azonban, amelyet hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották.Szolgaegyháza önálló községgé 1926-ban alakult. Mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A község 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.321/1948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett.
Nevezetességei
Az iskolai (községi) arborétum Szabadegyháza:Szabadegyháza 2300 fős lakosságú község Fejér megyében, Székesfehérvár és Dunaújváros között félúton, a 62-es főút mellett. Az iskolai (községi) arborétum (arborétum= botanikus kert, ritka és egzotikus fákkal és cserjékkel) a község Általános Iskolájának, valamint a szomszédos templomkert és játszótér mintegy 2 ha –os területén helyezkedik el. Teljesen új létesítésű arborétum, a legöregebb fáit 14 éve ültettük, és folyamatos fejlesztéssel, ültetve új és új fákat, a munkát még nem fejeztük be. Ennek megfelelően fáink még nem túl magasak, bár az átlagosnál gyorsabban nőnek.
A 2 ha-os területen 60 fenyőfa faj, 70 lombos fa faj, 50 cserjefajt tudunk bemutatni.
Legértékesebb fáink a teljesség igénye nélkül:Be tudjuk mutatni a föld mindhárom mamutfenyő faját, a hegyi-, a tengerparti-, és a szecsuáni mamutfenyőt. 25 fából álló cédrus gyűjteményünkben a föld mind a 4 cédrusfa faja helyet kapott: 2 db libanoni-, 10 db Atlasz-, 12 db himalájai, és 1 db ciprusi cédrus van arany és kéklombú változatokkal is. Gazdag a tűnyalábos-, a jegenyefenyő és a lucfenyő gyűjteményünk is. Páfrányfenyőkből 9 példányunk van. A templomkertben amerikai mocsárciprusok láthatók. Ínyenceknek való különlegességeink a Chilei araukária fenyő, a japán ernyőfenyő a kínai csodafenyő. Lombos fáink közül kiemelnénk, hogy a föld mindhárom platánfa faja látható, de van perzsa varázsfánk, amerikai tulipánfánk, amerikai ámbrafánk, nagy levelű császárfánk, kínai pagodafánk, örökzöld és nagyvirágú liliomfánk, eukaliptusz fánk stb.
Természetesen őshonos fáink is megtalálhatók, különböző tölgyek, hársak, juharok, füzek stb.A gyümölcsösben minden Magyarországon előforduló gyümölcsfa faj megtalálható. Minden olyan fából és cserjéből rendelkezünk példánnyal, amely az általános iskola tananyagában szerepel. Tanulóink részt vesznek a fák ültetésében és részben gondozásában, megtanulják védeni, szeretni környezetüket.
Az idén tavasszal elkészült az 1000m2 –es pihenőpark, libanoni-, himalájai-, és Atlasz-cédrusokkal körülvéve, benne 5 db ízléses szalonnasütő hellyel, kerti padokkal, asztalokkal, ivó kutakkal, és nagy szabad füves területtel. A legújabb fejlesztéseinket az AVOP Leader+ Vidékfejlesztési pályázatán nyert 2 millió forintból fedeztük.
Az iskola területén teljes körű sportolási lehetőség is van, a tornatermen kívül füves labdarúgó kispálya, műanyag borítású univerzális sportpálya, 2db salakos teniszpálya is rendelkezésre áll. Az iskolában teleház is működik.
Minden érdeklődőt természetesen szeretettel várunk, de különösen azokat, akik a jövőben szeretnék telküket, intézményük környékét, lakóhelyüket parkosítani, és e téren a hagyományos, kommersz megoldásoktól eltérően, szép, ritka, egzotikus, értékes fák és cserjék ültetését tervezik.
Az arborétumunkba a belépés ingyenes, előzetes egyeztetés után az év más részeiben is látogatható, és kérhető idegenvezetés, szakmai tanácsadás.
Elérhetőségeink:
Szabadegyháza Közoktatásáért KözalapítványKossuth Lajos Általános Iskola
Postacím: 2432 Szabadegyháza, Felszabadulás u. 63-65.Telefonszám: Iskola 25/509-527; 25/509-537Iroda 25/478-250Fax: 25/478-250Email: szabadegyhazakk@invitel.hu
Egy kis képes ízelítő arborétumunkból:
A belső díszudvar egyik oldala: kolorádói luccal, alakfákkal, oregoni hamis ciprusokkal és nagylevelű hársakkal:
14 éves közönséges jegenyefenyők hatalmasra nőttek, közöttük egy európai vörös fenyő:
Belső udvar részlete rózsafákkal, tujákkal, alakfákkal:
Testvértelepülései
- Thiverny, Franciaország
- Korond, Románia
