Súr

telefon körzetszám:

lakosság:

1290 fő

terület:

3737 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Kisbéri kistérség.
Lakosok száma: 1290.
Lakások száma: 512.
Terület: 3737 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2889.

: A szlovákiai Súr településről a szócikket itt találod.

Súr község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.

Fekvése

Súr Komárom-Esztergom megye legdélibb települése, egyaránt határos Fejér és Veszprém megyével. Mintegy 1300 lelket számlál ez a gyönyörű erdei környezetben fekvő község, amelyet tiszta levegője, nyugalma igencsak alkalmassá tesz a pihenésre.

Vadban gazdag erdőségeivel, vadregényes völgyekben elhelyezkedő halastavaival a vadászat, horgászat és természetjárás kedvelőinek egyaránt kedvelt úti célja lehet. A gyalogos turisták jelzett úton csatlakozhatnak Bakonyoszlopnál az országos kék túrához, a kisforgalmú utak kedveznek a kerékpárosoknak. A községből könnyen elérhetők a Bakony-hegység legszebb túraútvonalai, valamint megtekinthetők a környék olyan nevezetességei, mint Csatka, Zirc, a Cseszneki vár és az Ördög-árok. Érinti a falut a Táncsics-emléktúra útvonala is.

A Bakony vadállománya gazdag, lehet vadászni és vadregényes völgyekben elterülő halastavak várják a horgászokat. Ugyanígy nem csalódnak a gombát, erdei vadgyümölcsöt szedni szándékozók sem.

Súr télen a környék sportközpontjává válik: megfelelő hóviszonyok esetén egész nap üzemel a nemrégiben épített, villanyvilágítású, 15%-os lejtésű, mintegy 300 méter hosszú sípálya, ahol kapaszkodós felvonó várja a téli sportok kedvelőit. A faluban megtekintésre érdemes a későbarokk műemlék katolikus templom az Árpád utcában; 1784-ben építették, homlokzata egy átalakítás után ma klasszicista. A súriak júniusban falunapot, szeptemberben szüreti felvonulást, decemberben karácsonyi vásárt tartanak, búcsút augusztus 20-án rendeznek.

Turista kategóriájú szállásokkal minden évszakban fogadják a vendégeket, de foglalhatók komfortos fizető vendégszobák is

Története

A község első okleveles említése 1436-ból származik. Neve valószínűleg személynévből keletkezett. /SWR/ Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. Ismerünk szláv eredetű Súr személynevet is. Hasonló nevű a Pozsony megyei magyar Súr.Okleveles említése 1436: Swr.

1441-től a falu a porvai pálos rendi szerzeteseké volt, a 16. századra elnéptelenedett.

Az 1536. évi adójegyzék pusztának minősítette. Az elpusztult faluhelyet újabb betelepítésre tették alkalmassá nagy kiterjedésű makkos és egyéb erdői, legelői.

Súr 1650-ben a Nyugat-Magyarországon hatalmas birtokkal rendelkező Zichy család tulajdonába került. A Zichyek 1716-ban szlovákokat telepítettek le a faluban. A jobbágytelkeken a gabonafélék mellett zöldség-, gyümölcs- és kendertermesztés is folyt.. 1724-ben az új falu már 20 telepessel bírt, akik erdőirtással növelték határukat. A földterület ennek ellenére kevés volt a kétnyomásos gazdálkodás meghonosításához, ezért Répce prédium földjeit is kiosztották a súriak között. A jobbágytelkekhez minden esetben gyümölcsös, veteményes, káposztás, kukorica és kenderföld tartozott.

1750 után szőlőt is telepítettek Répcepusztán.

1765-ben már öt utcája volt.Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Zichy Miklós birtokán 211 házban 289 család élt. Népessége 1349 fő volt. 2 papot, 3 nemest, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 78 parasztot, az utóbbi kettő 91 örökösét és 710 zsellért írtak össze.Határa átlagos mennyiségű termést adott. Földjein főleg rozsot termeltek. Lakosainak egy része letelepülésétől fogva szenet égetett. A zsellérek nyaranta eljártak részarató és cséplőmunkára. Kézművesei közül a takácsok nevezetesek. Termékeiket Veszprém, Győr és Székesfehérvár piacán értékesítették.Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok. A prédikációkat magyar és szlovák nyelven tartották.1848-ban Turcsányi Gyula szabadcsapatot szervezett a faluban a császáriak ellen.Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza az ágostonrendi szerzetesek kezébe került, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is.

A település és annak lakóinak száma a II. világháborúig nem sokat változott. Ekkor azonban a háború pusztítása, a fosztogatások még sokáig hátráltatták a község fejlődését.

A II. világháború harcai a településen 1945. március 21-én értek véget.1950-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták.

1977-től Ácsteszér társközsége lett.

A rendszerváltozást követően 1990-ben önállósult.[1]