Söréd

Söréd adatai:
telefon körzetszám:
22
lakosság:
489 fő
terület:
625 km2
Leírás


Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Móri kistérség.
Lakosok száma: 489.
Lakások száma: 186.
Terület: 625 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8072.

Söréd község Fejér megyében, a Móri kistérségben.

Fekvése

Söréd Fejér megyében, Székesfehérvár és Mór között, a 81-es főútvonal mellett, a Vértes dél-nyugati lejtőjén.

Története

A honfoglaló magyarok 900-ban telepedtek le a Dunántúlon. A jelenlegi Fejér megye területe az Árpádok kezében volt. Miután Bodajk és Sárkeresztes - korabeli nevén Barc - a királyné birtoka volt, feltételezhető, hogy a környező települések is ehhez a birtoktömbhöz tartoztak. Így valószínű, hogy községünk neve Géza fejedelem feleségétől, Szent István anyjától, Sarolttól származik.Ezt igazolja, hogy III. Béla aranybullás oklevelében Söréd- Soruuld néven szerepel. A Soruuld pedig török eredetű személynév, ismertebb formájában: Sarolt. Jelentése: fehér menyét.1152-ben Serold, 1566-ban Sered néven említik az írásos emlékek Sörédet.Az 1685-ös összeírás szerint Seréth lakatlan, így a XVII. század végén megkezdődik a betelepedés.Az 1898. évi IV. tc. alapján a falu neve: Söréd.Az 1848-49-es szabadságharcból a Sörédiek sem maradtak ki. Az első világháború 17 hősi halottat eredményezett a falunak. A II. világháború harcai Söréd térségében 1944. decemberétől 1945. márciusáig tartottak. Ez idő alatt kétszer kellett menekülnie a lakosságnak: 1944. decemberében a Bakonyba, 1945. februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe.1927-ben kérték, de pénzhiány miatt csak 1950-ben lett villany Söréden.1970-ben a falu elveszíti az 1945-ben megszerzett önállóságát, Közös Községi Tanácsot kellett létrehozni, melynek központja Magyaralmáson volt.1985-1990 között elöljáróság működött a községben. 1990-től pedig körjegyzőség.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

<!--* Söréd Önkormányzatának honlapja<!--* Söréd a Vendégvárón-->