Sárrétudvari
Nagyközség.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Észak-Alföld régió.
Püspökladányi kistérség.
Lakosok száma: 2923.
Lakások száma: 1240.
Terület: 5442 hektár.
Telefon körzetszám: 54.
Irányítószám: 4171.
Sárrétudvari város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben.
Fekvése
Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 128-as számú (Békéscsaba-Gyula-Kötegyán-Vésztő-Szeghalom-Püspökladány) vonalán érhető el. A vasútállomás Biharnagybajom és Szerep között található.
Története
A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a községünk területén már ie. 5000 évvel is éltek emberek. Itt hagyták jellegzetes temetkezési helyeiket a rézkor végén (ie. 2000) élő pásztornépek is. Ezeket mi kunhalmoknak és kurgánoknak nevezzük. Pl: a Tikicséri halom Sárrétudvari és Biharnagybajom között. A korai vaskorból (ie. 500) a szkíták, majd a kelták és az őket követő szalmaták is nyomot hagytak maguk után.Az isz. IV. században gepidák lakták ezt a helyet, akiket 560 körül legyőztek az avarok. A IX. században megjelentek a honfoglaló magyarok. A régészti ásatások a Hízóföldön arról tanúskodnak, hogy "vagyonos, katonáskodó, fegyverrel bőven felszerelt, asszonyaikat nemesfém ékszerekkel gazdagon ellátó, rangos középréteg, a honfoglalók első nemzedéke telepedett itt le, magukba olvasztva az itt talált gyér szláv és besenyő lakosságot." – írta Nepper Ibolya régész.
Udvari régi templomának nyomai alapján feltételezhető, hogy már a XI. század második felében állt. A sírokban pogány és keresztény szokás meglétét fedezték fel. Ebben az időszakban kerülhetett a falu királyi adományként a Zovárd nemzetség birtokába. Ekkor már valószínű az "Udvari" nevet viselte a település. A Váradi Regestrum 1214-ben megemlíti Udvarit. 1350-ig a falunk a váradi püspökséghez tartozott. Az 1514-es Dózsa felkeléshez az udvariak is csatlakoztak, és együtt dúlták fel a bajomi parasztokkal a Bajoni család udvarházát, égették el irataikat. A Perényi Ferenc váradi püspök által összehívott nemesek Várad alatt verték le őket. A török magyarországi terjeszkedésének következtében 1555-ben Udvari 47 portával török uralom alá került, majd 1556-ban az erdélyi fejedelmi kincstár rendelkezett felette, az un. Partiumhoz (Részekhez) tartozott. Ez azt jelentette, hogy mindhárom magyarországi főhatalomnak (királyi, fejedelmi és török uralom) kiszolgáltatottjává vált. Udvari éppen erre a hármas érintkezési pontra esett, így aztán mindenhonnan sarcolták, és vitték el adóját. A környék lakosságát a sárrét mocsárvilága sokszor megmentette ellenségeitől. 1607-ben Udvarit Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nagy Andrásnak adományozta, majd 1613-tól Kamuti Balázsnak, aki a templomot fedeleztette. 1656-tól Ebeni István, 1665-től Béldi Pál, 1692-től Wesselényi Pál birtokolta Udvarit.
1694-től ismét a váradi püspök birtokolta, dézsmálta a falunkat. A Rákóczi szabadságharc idején élt és jelentős birtokai voltak Udvariban is Bodó Jánosnak, akinek leányát Bodó Katát vette feleségül Nyíri András, a kuruc hadak ezredes kapitánya. (A szabadságharcban meghalt, s a templomkertben temették el a holttestét.)
1715-től Udvari (53 családfővel) ismét a váradi püspökség birtokába került. Az 1700-as évek második felétől Bihar vármegye része lett a település. 1740-ben járvány következtében a lakosság 90%-a elpusztult. A falu 1785-ben még kétutcás, szalagtelkes település volt. Az 1848-49. évi szabadságharcban udvari önkéntesek is harcoltak. Az elesett honvédek sírjait az új temetőben találjuk. Az udvari emberek nemzeti érzelmeiről árulkodik az a feljegyzés, hogy 1892. szeptember 18-án Kossuth Lajost a 90. születésnapján az udvari elöljárók díszpolgárrá avatták. Kossuth temetésén küldöttséggel képviseltette magát a község, koszorút helyeztek el a ravatalán. Itthon pedig gyászistentiszteletet tartottak. 1893-ban Jókai Mórt írói munkássága 50. évfordulója alkalmából díszpolgárrá választották és megrendelték műveinek gyűjteményes kiadását a Népkönyvtár számára.
Magyarország ezeréves fennállásának emlékére 1896. május 9-én a községházán díszgyűlést rendeztek. Kovács Károly helybéli kovácsmester mozsárágyút öntetett saját pénzén a millennium emlékére.
Az elöljárók törődtek a falu fejlődésével. 1850-ben az utak kavicsolását jegyezték le. 1910-ben már 4 kövesút indul Udvariból a szomszédos helységek felé. Az 1898-ban megnyílt Püspökladány-Szeghalom szárnyvonalon át bekerült Sárrétudvari a vasútforgalomba.
1720-ban földesúri tulajdonban Udvari lakosságát 3 szárazmalom látta el liszttel. A XIX-XX. század fordulóján gőzhengermalmot építtetett a község. 1932-ben Göttler Nándor pékmester péküzemet alapított.
1801-ben említik a bábát, majd 1873-ban orvosi állomás létesítéséről, 1876-ban okleveles szülésznő alkalmazásának elrendeléséről intézkedtek az elöljárók.
1880-ban orvosi lakást vásároltak. Ez időtájt létesült gyógyszertár is a falunkban Szekér Lajos füzesgyarmati gyógyszerész tulajdonában.
1878-ban alakult meg a helybéli Tűzoltó Egyesület.
1893-ban egyesítették az olvasóköröket és a községi könyvtárat, hogy a Község Népkönyvtára kibővüljön.
Az iskolai oktatásról a XVII. század elejéről vannak adataink. Akkor még nem volt főhivatású tanítójuk, a tanítást a prédikátor látta el. Az első fennmaradt rektori díjlevelet 1760-ban jegyezték fel. 1809-ben 6 fiúosztályt sorolnak fel. 1863-ban egy-egy földtekét vásároltak a fiú- és leányiskolának.
A tanítók jövedelmezését az egyház szolgáltatta. A gyermekek iskolába való felíratását a presbiterek szorgalmazták, ellenőrizték, élükön a prédikátorral és a kurátorral. A tanítók kiválasztása ugyancsak az ő hatáskörükbe tartozott. Az iskolák fűtése az egyház gondjaira volt bízva.
A XX. század elején egyre nagyobb terhet jelentett a Sárrétudvari Református Egyháznak az iskolák fenntartása.
1910-ben 3 tantermes iskola építését kezdték el. A sárrétudvari hat elemi és három ismétlő iskola 1948-ig maradt a református egyház kezelésében.
A két világháború közötti időszakban öt épület kilenc tantermében folyt az oktatás.
A hétköznapokról a község költője Nagy Imre így ír:
Tízen is köhögnek egyszerre,
s egész éjszaka hangos a ház.
A belopódzó holdsugáron
A halál csontkeze citeráz.
Kinn vakit a téli fehérség,
bent a halál épit temetőt,
sarkokból a pók fagyva lehull,
s nem bírja szôni a szemfedőt.
Reggel a falon véres dér lesz,
s véres az ablak jégvirága, -
tavaszra a kis sárviskóból
kripta lesz – holtak zord világa.
(Tízen is)
A tanév végén a templomban voltak a nagy vizsgák. Az egész falu népét hívta a lelkész, hogy színük előtt adjanak számot a gyermekek a tanultakról. A hatodik osztály végén ágendáztak, utána felvették az úrvacsorát.
Napjainkban három épületben folyik a tanítás és 1995. január 1-je óta Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vagyunk.
Nevezetességei
Nevezetes szülöttei
- Nagy Imre, (Költõ Nagy Imre) •1896. október 23. – †1942. december 6. Könyvei: Holtak derese (versek, 1940); Összegyûjtött
Forrás:Körmendi Lajos: A költõ, akinek a párnája is tövisbõl volt
(BÁRKA – IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT XIII. évfolyam 2005/1. szám )
www.bmk.iif.hu/barka/archivum/barka_200501.pdf
