Sárkeresztes

Sárkeresztes adatai:
telefon körzetszám:
22
lakosság:
1531 fő
terület:
2327 km2
Leírás


Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Székesfehérvári kistérség.
Lakosok száma: 1531.
Lakások száma: 543.
Terület: 2327 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8051.

Sárkeresztes község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.

Székesfehérvártól északra mintegy 5,2 km-re, Mór és Magyaralmás között.Tengerszint feletti magassága 120m.

Nevének eredete

Nevét a fehérvári keresztesekről (keresztes lovagok) kapta, akiknek itt ajándékozott földet 1187 előtti években Eufrozina királyné.A török időktől 1662-ig a település neve Keresztes-majorja volt.Innen ered a település nevének Keresztes-névrésze.

A járás neve (fehérvári járás) a múlt századig Sármelléki járás volt, innen ered a település nevének Sár előtagja, s így alakult neve Sárkeresztes névvé.

Története

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit aterületén és környékén talált több különböző korokból származó leletanyag is bizonyít: Pék-malom dombon talált új kőkorból származó leletanyag, Határi-malomnál talált kelta kerámiák.

A települést az oklevelek 1193-körül említik először, nevét ekkor Borz , 1374-ben Barch alakban írták.

1193- előtt Eufrozina királyné adta a falut a fehérvári kereszteseknek, s az adományt III. Béla király 1193-ban megerősítette, s határát is leiratta: A határ a zámolyi vízválasztótól egészen a Móri-patak völgyéig terjedt, ahol a település malmai is voltak, s a Mohával közös határon említik Áldó-kutat, Árpád völgy-et, mely az Almás-sal közös határon terült el.

1340-ben a keresztesek Fehérvár melletti Barch-ba és a Szent Borbála-templom körüli földekbe való beiktatásakor afehérvári prépostság mindkettőnek ellentmondott (Magyar-) Almásfelől.

1439-től Barc-ot más néven Szentborbálának nevezik,de a fehérvári névhasználat ma is megkülönbözteti a keresztesektől nevezett Sár-"Keresztes"-t Borbála puszta-tól.

1449-ben majd 1499-ben is a fehérvári káptalan foglalja el erőszakkal Barc (Barch), vagy Szentborbála (Zenthbarbara)birtokot, ekkor a korabeli határjárásban találkozhatunk a kettős névhasználattal.

1439-ben Csókakőt és a hozzá tartozó várbirtokokat (köztük Barch és Keresztes-majorját is) Rozgonyi István kapja meg.

1522-ben a település házasság révén a Kanizsai családé lett.

1534-ben a Kanizsai családba beházasodott Nádasdy Tamás birtoka.

1543-ban, a keresztesek a török elől Pozsonyba menekülnek, s így Barch és Keresztes majorja egészen a XIX. századig a Csókakői vár, s mindenkori urának birtoka lett.

1562-1671-ig a Nádasdyak birtoka.

1671-től a település a kincstárra száll, mivel addigi birtokosát Nádasdy Ferencet a Wesselényi féle összeesküvés-ben való résztvétele miatt kivégzik.

1678-ban Széchenyi György kalocsai érsek kap rá zálogjogot.

1685-ben a törökök által elpusztított falvak közt van számontartva.

1692-ben Báró Hochburg János kapja meg a falu birtokjogát I. Lipót császár-tól, mely később házasság útján Berényi Györgyé, és Luzsénszky Györgyé lett.

1821-ben Sárkeresztes (Barc) gróf Károlyi Györgyé és a Károlyi családé lett.

Nevezetességek

  • Református templom - 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarossan újjáépítették.
  • Paplak - 1862-ben épült.

Híres szülöttei

  • Itt született a híres író, költő, vadászregényeiről híres Bársony István

Források

Pozsonyi k.lt., Dl. 106 170, Győrffy: Fejérvármegye.

Külső hivatkozások

<!--* Sárkeresztes Önkormányzatának honlapja-->