Sárisáp

telefon körzetszám:

lakosság:

2893 fő

terület:

1446 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Dorogi kistérség.
Lakosok száma: 2893.
Lakások száma: 1090.
Terület: 1446 hektár.
Telefon körzetszám: 33.
Irányítószám: 2523.

Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajnaközött fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.

Nevének eredete

Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette.Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett "Sár" víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.

A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp'.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek akörnyéken.Itt ált valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap,1295-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy 'Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástólkapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe.Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár- (Bor) Kalán nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen.

1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedetfizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből út vezet ide (1193).

Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövi-től északra feküdt.(csonk)

Nevezetességei

Római katolikus templom: - Barokk stílus-ú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
Plébánia: - A középkor-i eredetű épület 1332-37 között épült.
Kálvária: - Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.