Sajóecseg

telefon körzetszám:

lakosság:

1062 fő

terület:

794 km²

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Miskolci kistérség.
Lakosok száma: 1062.
Lakások száma: 425.
Terület: 794 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3793.

Sajóecseg község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.

Fekvése

A község a Sajó és a Bódva folyók találkozásánál fekszik, Miskolctól körülbelül 10 km közúti távolságra. A Sajó folyó több ágra bomlik Sajóecseg területén. A Miskolc–Bánréve–Ózd (92) vasútvonalból itt ágazik ki a Miskolc–Tornanádaska (94) vasútvonal. Boldva község irányába közúti és vasúti Sajó-híd biztosítja a település összeköttetését, amelynek vasútállomása is van. Legközelebbi települések: Boldva (3 km), Sajószentpéter (7 km), Sajóbábony (3 km), Sajókeresztúr (4 km).

Története

A község története levéltári források alapján az Árpád-kor legelejére nyúlik vissza. Az Ecseg névalak először 1248-ban (Echeg... prope Sayouvyze), illetve 1326-ban bukkan fel egyes forrásokban. A település sokáig az Ákos nemzetség, illetve a Miskolc nemzetség birtoka volt, és a diósgyőri uradalomhoz tartozott. A Miskolc nemzetség itt lakó tagjai a faluról Ecseginek kezdték magukat nevezni.A 14. századtól már jelentős településnek számít, egyháza 6-7 garas pápai adót fizetett. A 16. században a birtokosai között a Bellényi és Bekény család nevét találjuk. 1582-ben a király (Rudolf német-római császár és cseh király) a birtokosa Ecsegnek.Bocskai István 1606-ban Beke János, Dobroviczki János és Miskolci Nagy Máté hívenek adományozta a települést. 1625-ben Szatmári Király Miklós, mjad néhány évvel később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a birtokosa. Ő többször időzött itteni birtokán, és az egyik győztes hadjáratából hazafelé tartva 1645. szeptember.17-én itt tartott hálaadó istentiszteletet.Az említett vasútvonalak kiépítése után a falu közlekedési jelentősége tovább nőtt. Az 1990-es évek óta jelentős számban költöznek ki lakosok Miskolcról a településre.2001-ben a település népességének 55,0 %-a református, 31,0 %-a római katolikus, 5,4 %-a görög katolikus, 0,4 %-a evangélikus volt.Mai nevén először 1882-ben említik írott források. A községet a Nógrád megyei Ecsegtől a Sajó előtag különbözeti meg. Az Ecseg név egyébként egy magyar személynévből ered, amely az ecs / öcs ('fiatalabb fivér') tőből származik.

Nevezetességei

A község látnivaló közé tartozik a református templom, a katolikus templom, a hősi emlékmű, és a természeti szépségekben gazdag Sajó-part. A településen kereskedelmi szálláshelyek is találhatók.