Sajóbábony

Sajóbábony adatai:
telefon körzetszám:
46
lakosság:
3015 fő
terület:
1343 km2
Leírás


Nagyközség.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Miskolci kistérség.
Lakosok száma: 3015.
Lakások száma: 1142.
Terület: 1343 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3792.

Sajóbábony: nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.

Fekvése

Sajóbábony a Bükk hegység keleti lankáinak és a Sajó-medencének a találkozásánál, festői környezetben helyezkedik el. A település két markánsan elkülönülő részre oszlik: a falura és a lakótelepre. A falu a Bábony patak völgyében búvik meg, a 26-os főútról, a református és a katolikus templom kivételével, nem is látható. Sokak szerint ez a rejtettség és a dombos vidék volt az oka annak, hogy az 1940-es évek végén, a nagy hadiipari-fejlesztések idején, itt kezdték el építeni az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) elődjét, az „1040”-es vállalatot, amely eredetileg hadiüzem volt. Az iparfejlesztés következtében robbanásszerű fejlődés következett be: az újonnan érkező munkásoknak és mérnököknek városias jellegű lakótelepet építettek, amely így kulturálisan is elkülönült az régi bábonyiak lakóhelyétől, a falutól. A modern lakótelepek egységes tervezésének jegyében a lakóházakkal egyidőben iskola, óvoda, bölcsőde, és sportpályák is épültek.

Bár Sajóbábony 'zsáktelepülésnek' számít (másfél kilométeres bekötőút vezet a főútvonalhoz),a község megközelíthetősége az országos átlag fölötti. Ennek oka, hogy a 26-os főútvonalat még az 1980-as években négysávossá bővítették Miskolc és a bábonyi elágazás között (amely elágazás egyébként állandó közvilágítástis kapott ugyanazon fejlesztés keretében), így a megyeszékhely központjába például gyorsabban be lehet érniSajóbábonyból (kb. 15 perc) mint a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Diósgyőrből. Az országosúthálózathoz való csatlakozást tovább javítja majd a jelenleg épülő új összekötő út, amely a 26-os főútvonalat az M3-as autópályával kapcsolja össze Miskolc belvárosának elkerülésével.

Nevezetességei

Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel háromezerembernek adott munkát. A gyár működésének évei alatt több súlyos ipari baleset is történt, amelyek rövid időre az országos figyelem középpontjába állították a községet. Itt történt, 1979. június elsején az újkori Magyarország legnagyobb ipari balesete, amelynek során 13 dolgozó tűnt el, amikor is felrobbant a TNT gyár egyik üzemrésze (több mint 10 tonna TNT robbant fel.) A rendszerváltás után a Greenpeace figyelemfelkeltő akciói keltettek időnként feltűnést.

Az 1990-es évek elején a település területéhez tartozó egyik dombtetőn ásatásokat kezdtek a Miskolci Egyetem régészei és egy pattintott kőszerszámokat készítő telepet tártak fel. A régészek megállapították, hogy a kőszerszámok előállításához használt köveket távolabbról hozhatták ide, mert a környéken ilyen kőzetek nem lelhetők fel.