Répcelak

telefon körzetszám:

lakosság:

2506 fő

terület:

1382 km²

Város.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Sárvári kistérség.
Lakosok száma: 2506.
Lakások száma: 1042.
Terület: 1382 hektár.
Telefon körzetszám: 95.
Irányítószám: 9653.

Répcelak város Vas megyében.

Fekvése

A megye északi részén található, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce partján.

Közlekedés

Répcelak a Hegyeshalom – Csorna – Szombathely vasútvonalon egy vasútállomással rendelkezik, amelyre elsősorban Csornáról és Szombathelyről, másodsorban Hegyeshalomról személyvonatok érkeznek.

Répcelak a Mosonmagyaróvár – Csorna – Szombathely – Zalalövő – Rédics felé menő 86-os másodrendű főúton fekszik. Erre két apró mellékút csatlakozik a városban. Az egyik Rábapaty községgel, a másik a szomszédos Csániggal köti össze a települést. Répcelak autóbusz-közlekedése jó, több dél- és nyugat-dunántúli várossal és a környező településekkel kötik össze rendszeres járatok

Története

Répcelak területén bronzkori és késő vaskori települések voltak. Legújabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Első említése Lak néven 1390-ből való jellemzően kisnemesi településként. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosai, a Radó Kálmán, Vas vármegye egykori fõispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé avanzsált településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom – Csorna – Sárvár és az azóta megszűnt Celldömölk – Kapuvár vonal.

A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Igazi iparosodása azonban csak a II. világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxidkutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma folyamatosan növekedett, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.

Répcalak 1971. július 1-jén nagyközség, 2001-ben kapott városi rangot.

Gazdaság

Répcelakon kisalföldi településként jelentős, gépesített mezőgazdasági termelés folyik. Ám mindamellett kiemelkedő az ipar is a városban. Patrongyár, sajtgyár és gázipari létesítmény működik a településen. A szolgáltatási és kereskedelmi szektor is fejlett a városban.