Rajka
- A környék eseménynaptára
- Rajka térképe
- Környék szálláshelyei

Nyugat-Dunántúl
telefon körzetszám:
96
lakosság:
2504 fő
terület:
5263 km2
Község.
Megye: Győr-Moson-Sopron megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Mosonmagyaróvári kistérség.
Lakosok száma: 2504.
Lakások száma: 930.
Terület: 5263 hektár.
Telefon körzetszám: 96.
Irányítószám: 9224.
Rajka község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. Német neve Ragendorf. Határállomás Szlovákia és időszakosan Ausztria felé.
Fekvése
Története
Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott.1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a XVIII. században tekintélyes mezővárosként említi: "A lakosok többnyire németek…" Rajka 1721-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 későtavaszán a német lakosság zömét, 859 főt kitelepítettek.Nevezetességei
Hennin-Zichy-kastély, a Stahrenberg-ház, ma evangélikus paplak.
Külső hivatkozások
- Rajka Önkormányzatának honlapja
- Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből. Bp. 1989
Forrás: Wikipedia Rajka






