Rácalmás

Rácalmás adatai:
telefon körzetszám:
25
lakosság:
4320 fő
terület:
4064 km2
Leírás


Nagyközség.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Dunaújvárosi kistérség.
Lakosok száma: 4320.
Lakások száma: 1417.
Terület: 4064 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2459.

Rácalmás nagyközség Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben.

Fekvése

Rácalmás nagyközség a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre északra található, a 6-os főút mellett.

Története

A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. (E település nevét őrzi a Szigetfő utca.) 1329-ben már Almás néven említik (az Almási család birtoka volt). A XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítik" Rácz Almás néven. A falu a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka, s 1830-ban már a 2248 lakos túlnyomó része magyar. Az 1860-as összeíráskor már 3317 lakost vesznek nyilvántartásba. Fejér vármegye 1869-ben megjelent gazdasági statisztikája szerint 3323-an éltek a településen, a község területe pedig 16 426 kataszteri hold volt. 1876-ban a község járási székhely lett, s ez a fejlődésben is megmutatkozott. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. A közigazgatás átszervezése során, 1899-ben megszűnik a Rácalmási járás, a községet az Adonyi járáshoz csatolják, de ez nem okozott különösebb visszaesést a község életében. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam. Az I. világháború 800 rácalmási katonája közül 131-en nem tértek vissza, 54 hadiözvegy és 77 hadiárva maradt utánuk. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezet fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. (1805-ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizettet hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra.) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett végett a II. világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát. A világháborút követően 1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele -- Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők "szállták meg a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum "szívta el" a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. (Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik a községet.) A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. Rövidesen megkezdődik a széles sávú internethálózat és a kábeltelevízió-hálózat kiépítése. Nemrég fejeződöttbe az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, s rövidesen megkezdődik a község új büszkeségének, a hosszas küzdelem után "visszaszerzett" Jankovich-kastélynak a felújítása. Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központot tervez a község önkormányzata, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyertek. A konferenciaközpontot a tervek szerint 2006-ban adják át.

Nevezetességei

  • Jankovich kúria
  • Rácalmási Nagysziget
  • Ófalu
  • Millenium Park
  • Modrovich - Bay kúria
  • Királykút: szentistváni (XI. századi) alapítású görög apácakolostor maradványai
  • Ráctemplom
  • Evangélikus- református templom, Széchényi tér
  • Jankovich kápolna

Galéria

A falu az '50-es, '60-as években

<gallery>Image:Szentháromság tér.jpg|Szentháromság térImage:Régi Posta.jpg|A régi Posta a Kossuth Lajos utcánImage:könyvtár.jpg|A könyvtár a '60-as évekbenImage:Pajzs síremlék.jpg|A Jézus Krisztust ábrázoló Pajzs síremlékImage:Dunapart.jpg|DunapartImage:Fahíd.jpg|Az egykor még álló rácalmási fahídImage:rácalmási emlékmű.jpg|I.-II. világháborúban elesett hősök emlékműveImage:rácalmási_templom.jpg|TemplomImage:Katolikus templom.jpg|Katolikus templom belülrőlImage:dunaparti ház.jpg|Dunaparti házImage:Szigetfő_út.jpg|Szigetfő utca</gallery>

Napjainkban

<gallery></gallery>

Testvértelepülés

Dransfeld, Németország

Külső hivatkozások

Források