Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Pusztaszabolcs

telefon körzetszám:
25
lakosság:
6236 fő
terület:
5167 km2


Nagyközség.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Adonyi kistérség.
Lakosok száma: 6236.
Lakások száma: 2199.
Terület: 5167 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2490.

Pusztaszabolcs Fejér megye keleti részén fekvő nagyközség.

Közlekedés

Pusztaszabolcs vasúti csomópont. A Budapest – Pécs vasúti fővonalra itt torkollik be a Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks fővonal és a kisebb forgalmú Pusztaszabolcs – Székesfehérvár mellékvonal. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel, Dunaújvárossal, Sárbogárddal, kisebb számban Székesfehérvárral, gyorsvonatok járnak innen Pécs, Kaposvár, Baja és Budapest felé.

Pusztaszabolcs a Velence – Adony fontosabb mellékúton fekszik. Továbbá burkolt út köti össze Besnyővel és Szabadegyházával is. Autóbuszok Székesfehérvár és Velence felől érkeznek naponta többször a településre.

Története

A település a környék falvaihoz hasonlóan majorságként működött a 19. századig. Először 1875-ben kapott önálló községi rangot a település, ám lakói továbbra is a Zichy-birtok részeként elszórt településreszeken maradtak. 1882-ben épült meg Szabolcspuszta vasútállomása a Budapest – Sárbogárd vonalon, többek között ennek hatására a falu egyre népesedett. 1889-ben már nagyközségi címet is kapott, de ezt pusztán lélekszámának köszönhette, főtér és megfelelő infrastruktúra nem volt a településen.

Az 1896-os év nagy változásokat hozott Szabolcspuszta életében, egyrészt mivel a terület a Fould-Springer család kezébe került, másrészt mivel ekkor két szárnyvonal kiindulópontja lett a nagyközség vasútállomása. Ugyanis ekkor indult meg a forgalom a Szabolcspuszta – Paks és a SzabolcspusztaBörgöndpuszta – Székesfehérvár vasútvonalon, amely később a Balaton északi partja felé meghosszabbodva, a Magyar Államvasutak egyik fontos vonala volt egészen a Déli Vasúttársaság államosításáig.

1924-ben indult meg az addig három uradalmi puszta és egy vasúti telepből felépülő község tényleges egységesítése. Elkezdődött a belső infrastruktúra kiépítése és nagyban megugrott a település lakosságszáma is, amely még mindig növekvő félben van.

A település a környék egyik meghatározó jelentőségű települése, ám 2004-ben és 2005-ben sikertelenül pályázott a városi rangra.

Gazdaság, lakosság

A környező jó minőségű földeken magas szintű mezőgazdasági termelés folyik. Nagy mennyiségben termelnek gyümölcsöt (meggyet, sárgabarackot), valamint takarmánykeverő üzem is működik. Iparként egy a dunaújvárosi radiátorokhoz alkatrészgyártó üzem és egy mezőgazdasági kisgépgyár, valamint több mint 100 főt foglalkoztató élfunért készítő üzem működik a településen.

Azonban Pusztaszabolcs leginkább a szolgáltatási szektor a legmeghatározóbb. Panzió, cukrászdák, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

Mindazonáltal a lakosság egy nagy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát

Nevezetességei

  • Református templom
  • Római katolikus templom, kora barokk orgona (www.barokkorgona.hu)
  • 375 sorozatú gőzmozdony