Pócsmegyer

telefon körzetszám:

lakosság:

1561 fő

terület:

1308 km²

Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Szentendrei kistérség.
Lakosok száma: 1561.
Lakások száma: 563.
Terület: 1308 hektár.
Telefon körzetszám: 26.
Irányítószám: 2017.

Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei kistérségben.

Fekvése

Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település, üdülőövezete Surány.

Legközelebbi települések

Szigetmonostor, Tahitótfalu.

Története

Pócsmegyer már az Árpád korban lakott hely. A Rosd nemzetség õsi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének elsõ tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevû személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évePócsmegyer 1918-banzreden át magyar anyanyelvû volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-tõl a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el. A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban Surányi csárda 1930-banmegnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-tõl veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" címû 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szõlõhegyeik…". 1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegLeányfalu kikötõje, 1905yzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehetõ, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentõs fejlõdésnek indult. Bizonyára kevesen tudják, hogy Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.

Nevezetességei

Pócsmegyer mûemlékei: az 1788-ban épült barokk református templom és a Dunára nézõ Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).Pócsmegyeri református templom, 1925

Közkedvelt pihenõ és kirándulóhely a Pázsit Tófürdõ, ahol strandolási és horgászási lehetõség is van.

Kiemelkedõ rendezvénye a községnek az augusztus 20-i Szent István napi ünnep