Perkáta

telefon körzetszám:

lakosság:

4093 fő

terület:

7452 km²

Nagyközség.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Adonyi kistérség.
Lakosok száma: 4093.
Lakások száma: 1552.
Terület: 7452 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2431.

Perkáta nagyközség Fejér megyében, az Adonyi kistérségben.

Perkáta

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 6-os úton Dunaújvárosig, onnan tovább a 62-esen, vagy Székesfehérvár felől a 62-esen.

A környéken, főként a Cinkotai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr.e. III-II. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is.Perkáta környéke - az egész mezőföldi löszhátsággal együtt - a fejedelmi szállásterület része volt a X. században. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére - a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó - kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. 1775 végén a konzervatív szemléletével és császárhűségével kitűnt Győry család birtokába került a település (kastélyukat 1820-ban építtették). A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843-1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.

Település: PerkátaTelepülés rangja: nagyközségLakosok száma: 3 700Telefon körzetszám: 25Irányítószám: 2431

Története

Fejér megyében, a Mezõföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetû. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt.A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként. Régi nevének említése elõször Ozorai Pipo temesi fõispán oklevelében fordul elõ 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiûzésük után pedig délszlávok és fõleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentõs községgé fejlõdött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétõl a Gyõry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Gyõry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet.A lakosság száma az 1800-as évek elejétõl napjainkig 3500-6000 fõ között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fõ, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebbõl belterület 436 ha, mezõgazdasági jellegû település. Legnagyobb intézménye az Általános Mûvelõdési Központ, melynek tagintézményei a Napköziotthonos Óvoda, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a József Attila Könyvtár.