Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Perbál

lakosság:
2233 fő
terület:
2565 km2


Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Pilisvörösvári kistérség.
Lakosok száma: 2233.
Lakások száma: 744.
Terület: 2565 hektár.
Irányítószám: 2074.

Perbál község Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben.

Fekvése

Perbál a Buda-hg. a Gerecse és a Pilis találkozásánál létrejött Zsámbéki medencében fekszik, Budapesttől mintegy 30km-re. A Szatmárhegyi-patak és Perbáli-patak völgyében alakult ki, a Meszes-hegy és a Nyakas-hegy lábánál. Földrajzilag igen kedvező helyen,3 forrás közelében helyezkedik el.

Nevének eredete

Pontosan 600 évvel ezelőtt még Perbár néven szerepel községünk. Érdemes visszamennünk az időben még távolabb: hol is bukkan először fel e név?A legenda szerint így hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. "Perbáldus földje" kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.Községünk feltehetően a XIII. század elején keletkezett, 1258-ben bejegyzett neve: Perbár. Találkozunk Prebor névvel, majd a török uralom alatt Pervál a neve:

Története

Perbál és környéke már a rómaiak óta lakott helynek számít, amit a település határában lévő, még feltáratlan római település is jelez.

Nevét írásos alakban először 1258ban találjuk az oklevelekben, ekkor Perbar -ként írják.

1332-ben Prebor néven említik.

A török uralom alatt a település elpusztult, és hosszú ideig néptelen puszta volt.

A XVIII. században népesedett újra; 1737-ben még puszta, a telki apátsághoz tartozott.

Az 1744-es összeíráskor viszont már lakott településként tartják számonnémet és tót telepesekkel népesedik újra.

A XVIII. század végére az ősi templom romjain új templomuk épül.

1794-re már iskolája is felépült a településnek.

A falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak.

A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a XIX. században is működtek itt vizimalmok.

A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.

Látnivalók

  • Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748-1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.
  • Hagymakupolás templom.

Külső hivatkozások