Paszab

telefon körzetszám:

lakosság:

1341 fő

terület:

1296 km²

Község.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Ibrány-Nagyhalászi kistérség.
Lakosok száma: 1341.
Lakások száma: 428.
Terület: 1296 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4475.

Paszab: község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

Fekvése

Története

Néhány gondolat Paszab történetéről

Paszab község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye északi peremén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt Rétköz területén fekszik. Községünk a megyeszékhelytől kb. 25 km-re fekszik. A község Tokaj felől is és Nyíregyháza felől is műúton könnyen megközelíthető. Településünkön áthalad a Nyírvidéki keskeny nyomsávú vasút is. Lakossága 1304 fő. Az utazó bármely irányból közelít Paszab felé, a Lónyay-csatorna útba esik.

Ez a csatorna - régi nevén vármegyei árok – határolja a Tisza menti területet, melyet Rétköznek hívnak. Az elmúlt világ lápos, ingoványos területe nem kedvezett a búza, kukorica termesztéshez, így a vízállásokból kiemelkedő halmok között a pákászkodás (halászat, madarászat) adott megélhetési lehetőséget. Aztán jött a kendertermesztés, akkoriban minden család maga állította elő a ruházatát, a háztartásban használt fehérneműt. Ebből a munkásságból alakult ki falunk nevezetessége, a szőttes.

Előtte azonban szóljunk néhány szót településünkről.

A PASZAB név már 1261-től olvasható régi okiratokban – fel volt már jegyezve a VÁRADI REGESZTRUM-ban is, mint egyházas hely. Az idők folyamán sok-sok birtokosa volt, ezek sorában jelentősek voltak a KÁTA nemzetség tagjai, majd a BÁNFFY, a SZOKOLYI családok. Volt itt birtoka még a RÁKÓCZI famíliának is. Utánuk a BESSENYEIEK következtek, ők még a XX. század elején is komoly birtokkal rendelkeztek - melyet örökségül a református egyházra hagytak. Ennek az egyháznak lett kántortanítója TURI SÁNDOR. Nagykállóból került Paszabra, mint kistanító. A sárospataki hagyományokat ápolva a falu mindenese lett. Tanított, gyógyított, végezte az egyházi szolgálatot. Munkássága túljutott a település határán, szoros barátság, munkakapcsolat jött létre KISS LAJOS, akkori megyei múzeumigazgatóval.

A tudós néprajzos biztatása nyomán lányaival nekilátott a kenderfeldolgozás alaposabb feltárásához. 1938-ban a paszabi lányok, fiatalasszonyok részére kézimunka tanfolyamot szervezett, melynek MARGIT lánya lett a vezetője. A tanfolyamból elsőként egy manufakturális üzem jött létre, ami megalapozta a paszabi szőttes létrejöttét. Ez később szövetkezetté alakult és a mai napig őrzi a régi hagyományokból kialakult mintakincseket. Itt a régi iskolában láthatjuk a felszerelt szövőszékeket, melyeken napjainkban is dolgoznak a szövőnők. De nemcsak a szőttesekben gyönyörködhetünk, a tárlaton végigkövethetjük Paszab történetét.

Turi tanár úr gyűjteménye a kőkori leletektől a múlt század tárgyain keresztül átfogó képet ad elődeink életéről. Mint a hagyományos településformákra jellemző, itt is az iskola a templom mellé épült. A hajdanán katolikus templom a reformáció során az új vallás követői birtokába került. A műemlékké nyilvánított templom a XIX. század közepén nyeri el végső formáját. Országos hírű orgonáját 1908-ban építik. Volt már szó a BESSENYEI családról! Ezért nem mulaszthatjuk el megnézni családi sírboltjukat. A kripta a régi iskola és a templom között található. Bár a család fészek Tiszabercelen volt, mégis ide temették el a felvilágosodás megteremtőjének Bessenyei Györgynek édesanyját és több leszármazottját. Paszabon töltötte élete utolsó szakaszát BESSENYEI SÁNDOR, aki szintén testőr és irodalmár volt. Emléktáblája a családi síron látható. Későbbi utódjuk (irodalmi munkásságban) VÁRADI ANTAL volt. Ő 1819-ben született és ugyan ügyvédi pályára került, de az 1848-as ifjúság egyik – bár nem közismert – alakja volt. Petőfi Sándorral szoros barátságban állt, a híres költő nála lakott. Kapcsolatukra jellemző, hogy esküvőjén Petőfi és Jókai Mór volt a tanú.

A falusi ismertető után még meg kell említeni a Tisza partján álló szivattyútelepet is. A belvízelvezető rendszer impozáns épülete (mi TILTÓ-nak hívjuk) 1896-an épült. Gőzgépekkel hajtott szivattyúk emelték át a BELFŐ-csatornába összegyűlt belvizeket. Manapság ipari műemlékként látogatható. Az előtte elterülő partszakasz része a TISZATELEK-TISZABERCEL természetvédelmi területnek. A védettség az árteri növényzet és a benne élő állatfajokra egyaránt vonatkozik. (Nyírfák, fűzfák több fajtája, óriás fülemüle, néhány ritka rovar) Sajnos a helyi strandolás nem javasolt, a Tisza sodrása ezt a partoldalt mossa.

Településünk az elmúlt évek során folyamatosan szépült. Paszab 2003-ban portalanná vált, új aszfaltburkolatot kapott az utolsó földút is, valamint infrastruktúrális szempontból is fejlődés ment végbe a településen. Kerítésépítéssel szépült a község arculata, parkok lettek kialakítva, virág és díszfaültetésre került sor, valamint átadásra került 2003. májusában a község gyermekei számára a település központjában lévő játszótér.

Nevezetességei

A PASZABI SZŐTTES

A szőttes kialakulásának első lépései a Tisza-vidék szabályozásának időszakára vezethető vissza. Az elmúlt világ lápos, ingoványos terülte nem kedvezett a búza, kukorica termesztéshez, így a vízállásokból kiemelkedő halmok között a pákaszkodás (halászat, madarászat) adott megélhetési lehetőséget. A Rétköz nehezen megközelíthető volta miatt régibb, ősibb módon éltek az emberek, szokásaik, tárgyaik, foglalkozásaik is kezdetlegesebbek.

A hely adta lehetőségek igen szűkek voltak a gazdálkodásra. A föld olyan keveset termett, hogy alakosok nem bírtak megélni belőle – a környező helységekbe jártak aratni, csépelni a kenyérnekvaló megszerzéséért. Ebből a szűk határból külön földet hasítottak ki kendernek. Fontak – szőttek száknak, ponyvának, nadrágnakvalót, s a házkörüli vászonneműek elkészítéséhez is. A kender feldolgozását vízpartokon kezdték, az áztatással. Legfőbb színtere e munkálatnak a Tisza-szabályozás után kialakult Holt-Tisza. Minden család maga állította elő a ruházatát, a háztartásban használt fehérneműt.A fehérítésre váró rostokat már nem vitték messzire a falutól, ezt a műveletet az Érparton folytatták. A törővel, tilolóval, gerebennek feldolgozott kenderkóc az orsókon, rokkákon – fonókban lettek szövésre alkalmas alapanyaggá. Ebből a munkásságból alakult ki községünk nevezetessége, a PASZABI SZŐTTES.

S hogy létrejött, annak egy nagy „család” volt az értelmi szerzője. E nem mindennapi közösség „atyja” Kiss Lajos volt. A család „külső” tagjai között megemlíthetjük Ortutay Gyula akadémikust, Móricz Miklóst (Zsigmond öccsét), de alkalmanként idelátogattak híres pataki tanárok is.

Az „igazi” azonban id. Turi Sándor családja volt. Az általa összefogott körben vetődött fel a helybéli szövési hagyományok gyűjtése, rendszerezése. Kellő szakmai tanácsadás mellett Turi Margit „házi feladatként” végezte e fontos munkát. Kutatásai nyomán olyan ritkaságok kerültek elő régi sifonérokból, öreg ládafiákból, melyek a felső tiszai népművészet mintavilágát idézték.

A tudományos igényű gyűjtést a formakincsek közzéadása követte. A 30-as évek vége felé az ország igen összekuszált gazdasági és politikai helyzetében a közoktatás keretén belül nyílt lehetőség a népi hagyományok megőrzésére, továbbbővítésére. 1938. november 8-án Turi Margit vezetésével „magyar kézimunka” tanfolyam indult a helyi iskolában. A hivatalosan előírt hímzési feladatokat a szövés munkafolyamatának megismertetésével egészítette ki a tanfolyamon résztvevő 22 paszabi lány. A helyi mintákat alkalmazva három szövőszéken párnát, terítőt, ruhaanyagot állítottak elő. A tanfolyam elérte célját. Nem csupán a falusi élet téli holt időszakát hidalta át, hanem megteremtett egy olyan alapot, mely lehetővé tette a házi szőttes „nagyüzemi” előállítását, s mindezt megfelelő művészeti színvonalon. Az itt dolgozó paszabi lányokat, asszonyokat megtanították igényesebb és dúsabb mintázatú szőttesek készítésére.

A szövés hamar túlnőtt az iskola keretein, műhelyt kellett teremteni és ez lett a SZÖVŐHÁZ. Az első helyisége a kántortanítói porta egyik melléképülete volt. Itt indult el a már rendelésre is szövő csapat munkája. 1952-től 2001-ig szövetkezeti formában dolgoztak szövőnők. 2002-től családi vállalkozásban folytatják a községben a paszabi szőttes készítését.

Református Templom

Az eredetileg barokk stílusú templom 1795-ben épült. Építtetője: Farkas Dániel prédikátor. Érdekes adat, hogy az akkor főkurátor Bessenyei Zsigmond a testőr-költő Bessenyei György testvére volt. Déli oldalán található a Bessenyei-család sírboltja, ahol nyugszik többek között Bessenyei György édesanyja.

A hajdanán katolikus templom a reformáció során az új vallás követői birtokába került. Az akkori még fából ácsolt, zsindelyes tetejű toronyban két harang lakott. A kisebbiket (60 fontos) a korabeli adatok szerint 1642-ben Eperjesen öntötte Georg Wierd (Későbbi iratok ezt 1653-ra teszik. 1855-ben Sárközi Gábor lelkész idejében újraöntötték. A másikat 1807-ben Kassán öntötték Christ Lebecht műhelyében. A jelenlegi kőtornyot az 1920-as években kezdték el építeni. A harangok ezután ebben kaptak helyet. 1907-ben a két harangot egybeöntötték. Az új harang ma olvasható felirata: „A paszabi református egyház ezen 1653-ban készült harangját újraöntette 1855 évben. Most pedig az 1807 évben készült második haranggal együtt összeöntötte saját költségén 1907-ben. Öntötte és felszerelte Thury Ferenc Budapesten 1907.” A nagyharangot Diósgyőrben öntötték, súlya 700 kg. Felirata: „Öntetett a paszabi református hívők adakozásából 1924-ben az 1914. évi világháború emlékére. Tomory Pál lelkész Bíró Lajos főgondnok és Túri Sándor tanító idejében.”

A műemlékké nyilvánított templom a XIX. század közepén nyerte el végső formáját. Országos hírű orgonáját 1908-ban építették.